Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Zárt kapuk

Rózsa Iván: Zárt kapuk Zárt kapus mérkőzés A zárt kapus focimeccseknek nincs hangulata. De van egy előnyük: legalább nincs idejük alatt rendbontás, verekedés, késelés. A zárt kapus meccsen játszani olyan, mint óvszerrel, guminővel szeretkezni: nem valami felemelő, de legalább nem kapsz trippert… Dobogós helyek A magyar történelemben a legnagyobb ganajok dobogós sorrendje nálam a következő. […]

Posted by
Posted in

Azonnal kétszer újjáéledni

A gőzös annyira lassan csoszogott be az állomásra, hogy már majd kitépte a várakozás az ember lelkét. Aki már alig tudott lépni is eddig csak odagebeszkedett valamelyik nyíláshoz, hogy láthassa az állomás épületét, nem is igazán az épületet, hanem azokat, akik ott ácsorognak a vonat megérkezésére várva. Ezerszer is elgondolták milyen lesz végre hazaérkezni, de […]

Posted by
Posted in

Mindig éhesen I. II. III.

A feje közel volt a rongyos tetejű, rozzant teherautó kipufogójához, ugyanis csak a barakk deszka oldala választotta el tőle. Abban a pillanatban felhangzott a ruszki munkára parancsoló hangja. Mindenki leugrott a priccsről, noha már ezt az elcsigázott testek mozdulatait, annak lehet nevezni. De, ha csak, meg nem halt, fel kellett kelnie. Az autó ugyanúgy döcögött […]

Posted by
Posted in

Megy a vonat…. Jön a vonat……

Megy, zakatol és zakatol. Himbál, ráz, lökdös. az órákon, napokon át tartó rezgés már az ember agyáig hatol. Majd szét megy a feje, hányingere van, vagy épp hány. Pár napig ugyan kitartott az pár falat, amit még otthonról hoztak, de most már szinte semmi az, amit menetközben kapnak. A marhaszállító vagon padlóján hever mindenki, talán […]

Posted by
Posted in

Elkezdődött

Januárban csak az megy ki a házból, akinek nagyon muszáj. A gyerekek az ágyban maradnak, amíg csak ki nem csalogatja éhes kis hasuk őket onnan. Az asszonyok készítenek meleg teát, hogy a szoba langyos levegője okozta remegő vonulatot testükön belül elviselhetővé tegye. A férfiak dolga az állatok ellátása, no már akkor, ha van férfi a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Távol-Keleten a helyzet változatlan

Rózsa Iván: Távol-Keleten a helyzet változatlan Mindenki a másikra vár, Hátha kedve szottyan; Forradalmat szervezni bár, Nem oly egyszerű ottan… A kis koreai eszegeti fejadagját – Lehet, hogy a rizs amerikai – Szentként tiszteli pótapját: Miért nem lövi le már valaki? A vezér hatalma totális, Még morogni sem lehet, A helyzet már-már fatális: Ki az, […]

Posted by
Posted in

Kérdésre kérdés.

  Kérdésre kérdés.           Köd és pára ül a tájra, jajongva, fájva, elfojtott fájdalmat kiabálva.   Szép arcú emberek váratlan  tette, ráült az aszott testre.   Érzelmek gyötrő világa, nem tudni kinek a hibája, de elméket zavartak össze, bánatot csokorba kötve.   Kulturált, talányos beszédek s kezetek közt az utód eltéved. […]

Posted by
Posted in

Az alkotás szele..

Amikor egy folton-foltost megcsap az alkotás szele meneküljön minden lélek, aki együtt lakik Vele! Senki, semmi nem számít, ha lázban ég az alkotó, egy a fontos! minél előbb készüljön a legújabb dekoráció! Sutba kerül házimunka, nem számít egy betegség! bárki bárhogy apellál, mérvadók, csak a különböző kelmék! A gondolat születése lelkes tettet produkál, így gyártanak […]

Posted by
Posted in

Álomvilág

Író tollából szakasztatott képek; Emlékeznéd rád, csak úgy, félek, Emlékezetes, messzi regények! Mit meséltek? Oly távol van tőlem El is tekint mellőlem Nem is érti, mit beszélek. Valójában nem is rólunk szól, Újságcikkek, képek, címlapok, Távol fújó halk remények, Elmosolyodnak az emberek. Mit mesélnek? Dallamot fújnak körénk, Fény sugárzik feletted, Nem is akarod érteni, mit […]