Posted by
Posted in

A fájdalmas csend

  Mily fájdalmas a csend szava, Nincs élet, nincs lelke annak. Néma sötét csend borul a tájra. Csak valahol világol egy lámpa. Halk léptekkel közlekedő holdsugár. Csillagok közti ragyogás. De a néma csend mi fáj. Elnyeli a sötétség hangját. Majd valami éles hang szakítja meg, Egy éjjeli bátor sír valahol keservesen. Égik hallik ugatása Kedvese […]

Posted by
Posted in

Egy tanulságos est…

  Érdek feszülten teltek a várakozás percei, órái és valahol belül a kíváncsiság ördöge bujkált, hogy meg tudhassam milyen is valójában Kongó. Úgy gondolom meg ismerni egy földrészt ahová valakik, köztük én is sohasem Jutunk el. Igaz vannak álmai az embernek, de ezt nem mindig kézzel foghatóan Lehet megvalósítani, így csak a képzeletben teljesülhet. Mikor […]

Posted by
Posted in

Talán nem fáj

  Talán mosolyogni is fogok. Elmúlnak majd a bánatok. De fáj az élet, hisz élek, Mert küzdelem minden percem. Csalódni kel, ha élni akarsz, Szenvedni, ha szeretni tudsz. De fájó az a gond mi lelkedet nyomja valahol. Szégyelled, problémád szégyelled gondodat De büszkén vállalod, Ha szívedet pláton oda adód. De nem baj nincsen semmi gáz, […]

Posted by
Posted in

Lassan véget ér

  Lassan véget ér ideér a búcsú. S az arcokon könny jelenik meg. Bezáródik az ajtó, S az utolsó lakó is elmegy. Csak a fák bólogató ága integet. Csendes kis otthon üresen állva teng. Bús tekintettel néz a távolságra. S a fala történelmet rejt el. Hisz valamikor régen pezsgett az élet. Boldogságban telelt minden percek. […]

Posted by
Posted in

Tavaszi tánc

  Suhogó tavaszi szél, Suttogja dalát. Aláfesti a madarak karát. S csak énekel füttyül órákon át. Levelek tánca apró repülése. Megbújó patak az erdő tövében. Érzéki felhők suhognak magasan. Vihart hoz komótosan. Mennyek könnye peregni képes Elcsitul a dal szakadni képes. Mennyek angyalai lakodalmat ülnek. Verik a vasfazekat a tekenőbe. Lám mily zene- bonnak járja […]

Posted by
Posted in

Mikor elszáll az ifjúság

  Milyen sok minden történt, Hol színes,hol fájdalmas az emlék kép. Hol hallani a szívbéli kacagást. Hol látni e fájdalmas elmúlást. Ülni s elmélkedni a múltra a jelenre. Előkerülnek a megsárgult képek. S famíliázni s ismerkedni újra az élettel. Megfirtatva mit kellet volna más kép tenni vele. De látván cseperedő gyerekeket, kik felnőttek lettek. S […]

Posted by
Posted in

Az üres élet

  Mindenki elhagy akit szerettem. Árva lettem s végtelen. Könny szökik a szemembe Mindenki elvesztek kit szerettem. A fájdalom lép a helyébe, S már nincs erőm az egészhez. Már nem harcolok nem hullik könnyem Hisz kiszáradt belőlem minden. Olaszfalu.2017. Május. 10

Posted by
Posted in

A Lélek tükre

A lélek vize áztatja arcod, A szív bánatosan ballag tovább. A test összetörve bandukol az utcán, A lélektükre csupa homály. Hisz boldogság oly kegyes A remény öröké ott van veled. De hát az érzés mi megtörte Lélek tükrét mossa éppen. Vízcsepp a fájdalomban, Keresve biztatva biztonságot adva. S íme mivé lett minden Repedt tüköré vált […]

Posted by
Posted in

Az szép kor

  Mikor meg születem szerettek, Ahogy nőttem kényeztettek.. Idő kereke forgott velem. Szép lassan felcseperedtem. Majd anyává, apává váltam, Gyermekeim lettek nevelve, Szeretetben nődögélve iskolába kerültek, Házasság s gyerek s mindenbe segítve. Közben öreg lettem s beteg, Majd észrevettem nem kelek, Kolonc lettem a gyerekeknek. Elvitek mesze engem., S lettetek egy életre. Most itt élek […]

Posted by
Posted in

A családot érzésé vált szeretett

  Egy szó szerelem mi szeretetté nőt fel. Egy érzés mi lelkedet ízlelgette. A testforró vulkánjaként tör elő. S mint a napizzó arca bujt elő. Mikor elválnak útjaitok, Könnyed patakként csordul. Érzed, valami fáj feszít. S a gondolat a kínig repít. Ballagsz az utcán méla búsan, S a szemed hirtelen felpattan. Hisz kedvesed áll ottan. […]