Posted by
Posted in

Ledér idő

Porcelán-sápadt arcom fürkészed, szemed parazsa izzik. emlékképet kutat agyad, tekinteted szépít. Steril fal választ el, az ablak fehér négyzet, csak ujjainkat érintjük az ablaküveghez. Frézia csokrod sárga színe éltet a korlátozó bezártság-szigeten, virágterápiád gyógyít, de a ledér időt hasztalan keresem. Dús hullámú hajadon bukfencet vet a fény, déligyümölcs-ízű csókban fonlak magam köré.

Posted by
Posted in

Mesterünk

Lótuszülésben ülsz, és meditálsz. Fejed fölött aranyló glória. A jóság kötőereje ölel, zengő mantrád gyógyít távol, és közel. Hirdeted a szeretet teremtő erejét. Vallod, hogy mindenkiben mélyen rejtőzik az isteni önvaló. Csak befelé, belsőnkbe kell figyelni, mert a lélek a szív központjában található. Általad ráléptünk egy csodálatos útra, útmutatónk a Bhagavad Gíta. Köszönjük Mesterünk a […]

Posted by
Posted in

Jégarckép

A költő önarcképe rímekbe szedett. A szobrász fából faragja, és bronzba önti az idő ráncait. A festő vásznán szivárványba borul az arcod, a zene szárnyán húrok közt kanyarog. Belém ivódott a jégarcképed. Szilánkjai hűvösen hevernek, ha csikorogva tapossuk emlékét a megfakult közegnek.

Posted by
Posted in

Frida Kahlo Az Univerzum ölelése képére

  Az Univerzum ölelése Ülj az ölembe, jöjjön a holnap. Nevessen bennünk, a hold és a nap. Ringjon a dallam, lágyan karodban. Legyél a szó, a szép kimondatlan. Gyermek a férfi, tündököl a nő. Az élet és halál, elröppenő. Ó de szép világ, titok vagyok én. Ringató virág, ott a közepén.

Posted by
Posted in

egynőnek ennyipontkijár

szépaszeme, tetsziknagyon, belezúgtam, mostmilesz, randiznihìv, mitvegyekfel, nincsegyrongyom, tönkretesz. testeszexi, odavagyok, látomeste, ezkirály, hovavigyem, mitszeretne, aztremélem nálamhál. korábbanjött, nemvagyokkész, holafésûm miértdudál, kicsitkellcsak várniarám, egynônek ennyipontkijár . ittvagyvégre, üljbegyorsan, kösdbemagad, decsinosvagy, húdevadìt a szoknyád, imádomaszempillád. zavarbajött látomszemén, nemszólsemmit bámulcsak, egymásillatában fürdünk, alevegőúgy izzikköztünk. kérdőnnézrám, miregondol, hangnemjönki egyseszámon, hogymondjammeg mostneki, hogyrajtaül apénztárcámon…

Posted by
Posted in

Arany Jánosra emlékezünk

Arany Jánosra emlékezünk Egyáltalában, miért vagyunk depressziósok Miért verjük mellünket naphosszat Miért átkozzuk múltunkat, mikor felkel a nap Miért áztatjuk egyre könnycsatornáink Mikor megbuknak országos terveink s ábrándjaink Tán szószóló nélkül maradt nemzetünk Vagy úgy érezzük a világ összefogott ellenünk Pedig ha lapozgatom történelmünk lapjait Számtalan piros betüs ünnep jelzi napjait S micsoda nagyszerü eseményekkel […]

Posted by
Posted in

Igaz mese egy vándorról

Edit Szabó : Igaz mese egy vándorról Nagyon régi esemény, amiről most mesélek én.Volt egyszer egy legény, sok csatát megharcolt, de immár bújdokolni kényszerült. Egyedül maradt útja során. Múltak a napok, napokból lettek hetek, egyre lassabban lépkedett. Messzi tájról vándorolt,azt sem tudta , merre járhat. Magas fák közt haladt, élelme egyre apadt, vizet is már […]

Posted by
Posted in

Zongora vagyok

Zongora vagyok, hangokat adok, fogadok. Fogadok, hogy álmodból felébresztelek, s billentyűid játszani kezdenek. Mert ha hiszed, ha nem, zongora vagy te is. Nem sejtett hangokkal, gyönyörű akkordokkal. Muzsikánk együtt vajon hogyan csengene… Zongora vagyok, hangolj örömödre.

Posted by
Posted in

Nyugalom

Séta közben Úgy éreztem, Minden rendben van. Hazafelé, A sötétben Így éreztem magam. Nyugalomtól bizseregtem Görcsösség gyomromban Elmúlt S felettem eme erő Melyet félelemnek hívnak Többé nem béklyózott meg. Jegeskávé, Koffein nélkül Ez az, Mely felélénkült Bennem, Testem minden Peremén. S mikor hazaértem, Csitult minden zaj Körülöttem És fejemben, Csupán egy dolgot kívántam, Semmi mást. […]

Posted by
Posted in

Mítoszok csillagfénye…

A mítoszok csillagfénye, Világít át századokon. Az én szomjas képzelete, Vergődik sugaras utakon. Mit rejt el a mítosz, rege? Mi lehet a nagy igazság? Tanulni lehet belőle? Mi a jó és mi a gazság. Korok telnek, múlnak évek, Történelmet is átírják. Cirkusz, kenyér kell a népnek, Hazug szavak ezt szolgálják. A mítoszok csillagfénye, Világít át […]