Posted by
Posted in

Hétfő

Porcelán késeket tompít a reggel, álmosan nyújtózva mégis szeret. Gondok vonulnak ádáz sereggel. Fatálon morzsák és müzliszelet. Áradó mosollyal pizzákra gondol, párnákat rakosgat lámpák alatt. Csikorgó villamos csendeket rombol. Garázsban megbújó fémáldozat. Gyalogló embernek sáros a lába.? Műanyag pohárba kávékat önt. Lázadó eszmékkel rohansz hiába. Megrágott hírekkel új nap köszönt. Autók sorjáznak végtelen sorban, felkúszik […]

Posted by
Posted in

Kopott ige

Ártatlan meséid ki mondja el? Elnémult csalogány hol énekel? Virágos réteken, ott volna jó… Örvénylik, hömpölyög három folyó. Csatakos cipődet sár mossa át. Ötven fád kivágja saját magát, cikázva elrohan megannyi őz. Álmatlan éjszakád hajnalt előz. Hamis a válasz, de túl sok az ok. Diszkóban táncolnak szökött papok. Visszatért megváltónk. Ajtóban áll. Csendesen mentőkért telefonál. […]

Posted by
Posted in

Vak menyasszony

Izzón parázsló forró testek Kihűlni vágyó holt lelkek Istent káromló bigottok Sátán oltárán áldozók!   Vámpírok átkos keshedtjei E forrongó kürtő közepén Fogcsikorgató hideg közöny Önimádó vak remény!   Koporsóra vágysz? Mert menekülsz! Bömbölsz akár egy csecsszopó gyermek Becstelen vagy és érdektelen Vonagló bábként éled az életed   Fogadd el, mert ide születtél! Edd meg! […]

Posted by
Posted in

KERESEM

Huták pislognak bércek alatt, füst sincsen; kéklő szalag, mely megkötözné az időt, oly komótosan, ahogy az alkony a szurdokon átsuhan. Én mindig elhagyok valamit magamból. Mintát lopok festett hajnaloktól, cserébe nem adok semmi fontosat, talán csak veretes, önző magányomat. Megtaláltalak. Vagy inkább a helyed? Üres, mint lepkétlen bábok, mint kitermelt hegyek, és nem hagytál nálam […]

Posted by
Posted in

Kérem

Rájöttem, nem tudom hogyan tovább, Egyet előre, kettőt meg hátrább? Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Jó lenne már előre haladni, Sikerrel nem hadilábon állni. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Borzalmas látnom nálam hülyébbek, Bőven gazdagok, sikeresebbek. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak […]

Posted by
Posted in

Kiút az online (b)irodalom?

Első, bejelentkező bejegyzésemnek nem feltétlenül van köze az irodalomhoz. Vagy mégis…? Kell-e manapság az irodalom, szükség lehet-e manapság az irodalomra, a szépirodalomra – egy korban, amikor már szinte minden elektronikus, digitális formába öntődik, és az audiovizuális kirakatokba már nehezen illeszthető a fekete-fehér betűhalmaz, a szöveg. Vagy fordítva a kérdésen: lehet-e mentsvár, kiút ebből – már […]

Posted by
Posted in

A SZERELEMRŐL

Mielőtt megbújnál a kiválasztott ölben, tanulj el pár hű perverziót. Kezesbárány kell majd, és néha jó ebéd. A férfi ág, a nő kecses rigó, s ha fordítva van, az sem túl fura, bár az anyaösztönt mímelni kevés. Vénusz dombja sok vadnak ura, és préda is, hisz kéj a szenvedés. Akár réteken a hajnal ködruhája, én […]

Posted by
Posted in

Találkozás az Irodalmi Rádióval

Szeretettel köszöntöm a működtetőket és a szerzőtársakat. Szerintem érdekes, ahogy be kerültem ebbe a közösségbe. Könyvvizsgáló vagyok, aki cégek beszámolóját auditálja (minősíti, hogy megfelel-e a szabályoknak vagy sem.) E munkám kapcsán próbálok a cégeknek segíteni, hogy okosabban tudjanak gazdálkodni. Ezért egy pályázati ötletek oldalra bejelentkeztem, és folyamatosan tájékoztatnak az új pályázatokról. Én ezek közül kiválasztom […]

Posted by
Posted in

MAGÁNY

  Van, hogy új kapuk nyílnak. Várj, csak egy tárul fel, és az nem nyikorog. Van, hogy tested ellátva a véred elárul, kifelé törne, de visszanyomod. Van, hogy dermedten állsz és magadból tárnál aranyveretes termeket, de nem találsz kulcsot és hiába már, aki nyitni tudna, az elveszett.

Posted by
Posted in

Az életem foglya vagyok…

Versben és európai stílusú haikuban… Életem foglya Vagyok, idő besegít. Mutató halad. * Mindig sikertelenül küzdöttem, Pedig, helyes volt cselekedetem. * Aztán még én a Saját foglyom is lettem. Sors keze ütött! * Erőm már lassan elhagy, ahogy öregszek, Utamon a mély gödrök csak növekszenek. * Volt minden, mi rossz, Pénzhajhászás… elbukás. Erre születtem… * […]