Posted by
Posted in

A forradalom 60 éves évfordulójára

A forradalom 60 éves évfordulójára ! Rossz helyen és rossz életkorban ért a forradalom: A forrongó vulkán peremén, a tinédzser kor küszöbén .. Szüleink elszólásaiból,azt is a tiltott rádió nyelvén Lassan tudatosult bennünk, mi is zajlik a város peremén, Mert Fehérvár ostromgyűrüje végig mozdulatlan maradt. S ahogy a forradalom eseménysora egyre előre haladt Kissé megkésve, […]

Posted by
Posted in

Jégkirálynő

Edit Szabó : Jégkirálynő Elmúltak a nagy ünnepek, beköszöntött a Vízkereszt, mulatságoknak ideje, farsangolásnak kezdete. Álarcosbálra öltözünk, maskarákba készülődünk, fiúból most bohóc lehet, vagy hercegként tesz szépeket. Leány szíve is feldobban, ez a nap most ő érte van, királyleány lett az álma, minden felség reá vár ma. Fenséges ruháját nézi, ebben kell ám megjelenni, kiránynője […]

Posted by
Posted in

Ha lemegy a nap

  Elbűvöl, elbájol, titkokat sejtet, arcomba bámul, majd szó nélkül elmegy, szemében ott ragyog új nap reménye, megnyugtat, vigasztal, ez nem a vége, holnap, ha felragyog, szebb lesz, mint tegnap, új élet fogan a felkelő napban.

Posted by
Posted in

Hóhányók

Téli éjben, csillámló holdfényben kérges kezek hányják a havat. Alkalmi munka – nem pénz: alamizsna, s nincs rajta kamat. Mire is elég? Szalonna – kenyér, s tán némi ital. S ha jő a mámor, már nem fáj a magány, a durva fagy. Pokrócba bújva sorba áll újra: munka van? Ételt osztanak? Városlakó! Gondolj rájuk akkor […]

Posted by
Posted in

Bezzeg az én időmben…

Gyerekkoromban sokszor hallottam nagyapámtól EZT a mondatot és magamban mosolyogtam Rajta: Ugyan nagyapa! Nem változhatott olyan nagyot a világ – mivel lehettek Mások azok sokkal amire Te emlékszel? Azóta eltelt ötven év, és most én Mondom EZT, visszagondolva azokra AZ időkre, amikor heteken Ho födte Az alföldi tájat, de akkora, Hogy Kihívás Volt egy kövesútról […]

Posted by
Posted in

Kávé öt cukorral

Gyuri kamionos volt, négy nap után épp hazaért Olaszországból. A gépet leállította a város szélén, a telepen, és átült a saját kis Polski Fiatjukba. Fáradt volt. Ahogy elfordította a slusszkulcsot, eszébe jutott, hogy ihatott volna egy kávét Jucikánál – a főnök titkárnőjénél – hogy ne úgy érjen haza Krisztinához mint a „mosott rongy”, de aztán […]

Posted by
Posted in

Sorsdöntő kávé

Van olyan, hogy néha az embernek a sorsa egyetlen kávén  múlik? Ha nem velem történt volna meg, lehet hogy én sem hinném el… 2002 októberét írtunk a történet kezdetén. Én – mint a Bank sikeres csoporttagi termékértékesítője – épp akkor érkeztem haza Thaiföldről. A jutalomút után a biztosító – akinek a termékeit olyan nagy sikerrel […]

Posted by
Posted in

Régi idők

Csak előre Görbe lett a liba csőre fel állott a macska szőre lovam lába igen görbe áldomást igyunk új évre csak előre,csak előre   Régi idők A múzsa csókolt,szám meg bókolt várni virradatra,a szebb holnapra Múltak éveim,szegett szárnyaim öregedő esték,kedvemet szegték kopog az este,a fejem kereste csókot nyomott,s 70 csillagot itt hagyott..

Posted by
Posted in

25 karácsony

25 karácsony. Ennyi telt el,hogy elmentél,messzire. Felneveltem a gyermeket,elindultak az életbe,már sok idő telt el,nagyapa,dédi lettem. Nemcsak karácsonykor hiányzol,  minden nap,próbáltam kiírni a fájdalmat,legutóbb a te emlékedre a harmadik kötetem készült el,a Rózsaszirmok,egy tearózsa ember lenne,de rájön milyen nehéz is az emberi sors,bizony az. Negyedik is készül,kicsit a mi sorsunk,egy olasz idekerül Oroszlány környékére,egy bányászkislányt […]

Posted by
Posted in

Őszi capriccio

Reggelente a tükörben: arcom nem fér a bőrében. Mosolyom tűnő tavasza, mélyülő ráncaim szava. Munka riasztó reggele, szemem karikákkal tele. Induló van, induló van! Sietősen zsúfolt buszban, buszablakban újra látom: arcom gyűrött, úgy sajnálom. Ezt a képet elfelejtem, szaladok az őszi szélben. Huzatos a metró útja muzsikál a szívem búja. Az életben ugyan mi jó? […]