Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Csillagközi por

Rózsa Iván: Csillagközi por A csillagközi porban ránk lehelt valamit az Isten; És ebből élet származott a Földön, itt lenn; És még te azt mondod, hogy Ő nincsen: Ha Ő nincs, te sem vagy, hisz élet sincsen… Budakalász, 2017. április 19.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Normális?!

Rózsa Iván: Normális?! Egy klíma-kutatócska nyafog a tévében, Egy-két homokos ugrabugrál a főtéren, Aki ellen tüntetnek szintúgy nem normális: Normális ez a világ vagy nem normális?! Budakalász, 2017. április 16.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Azám!

Rózsa Iván: Azám! Csalódott a Rezsőben: Ott hagyta az esőben… Így hát Lajosra váltott: Ám álmában Rezsőt kiáltott… Budakalász, 2017. április 16.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Karma

Rózsa Iván: Karma Kerested utad… Fejen vágott egy cserép… Utad véget ért… Pécs, 2017. április 14.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Magas a fű

Rózsa Iván: Magas a fű Nincs itt már disputa, Ő bizony egy despota. Vagy annak akar látszani: A magas fűből kilátszani… Budakalász, 2017. április 8.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Segítség!

Rózsa Iván: Segítség! Viktor, az amatőr piktor: Elődje legalább tudott festeni… Más kell ide, talán doktor: Ha még tud valaki rajta segíteni… Budakalász, 2017. április 8.

Posted by
Posted in

Csillagom

Akai Katalin Csillagom! Nehezen születtél, aggódtunk érted, mégis maradtál, hisz vártunk Téged. Könyököd, csepp kezed halántékod mellett, biztos gondolkodtál: jöjjek-e vagy menjek? Végre sikerült! A miénk lettél, éjjel nem alszol, hát én miért tenném? Sok lázas éjszaka, sok betegség után, repked pöttyös masnid utánad a hintán. Csillagom-Csillagom, picinyke Kislányom Te vagy a legdrágább nekem a […]

Posted by
Posted in

Bűnben sarjadt anyaság

Bűnben sarjadt anyaság   Odakinn szemerkélt az eső. Az öregasszony bágyadtan figyelte a tavaszi, áztató cseppeket, ahogyan meghíznak, és lepottyannak a virágszirmok csúcsos végein, vagy az üde, zöld leveleken. Május volt, májusban minden olyan csodaszép és eleven a természetben. Milyen más a világ az ajtón túl, és milyen más idebenn. Itt benn, mélyen a lelkében. […]

Posted by
Posted in

Désir attard

Mint ősi, szép templomtorony a tested lassan elmosódva álmaim hegyén mint búvó patak tör fel, emlékén a vágyam tárgya a múltba réved. Aggastyánként ül a bús értelem dús lombú érzelem, bennem is fárad, messziről a szférák zenéje árad lassan úrrá lesz rajtam a félelem. Játszunk még együtt az élet színpadán? Talán a sorsom oszt egy […]

Posted by
Posted in

A vigasztalás morzsái

A VIGASZTALÁS MORZSÁI                                                                                                                         …az igaz pedig az ő hite által él                                                                                                                                                     Habakuk 1:4b Az igazgatóhelyettes szavai jéghidegek voltak mint a kinti szél, élesek mint a borotva. Az irodájába lépve máris közölte velem: vagy azonnal beadom a felmondásomat és önként távozom, vagy fegyelmi elé állít. Mindenképpen a jövőben jó lesz, ha vigyázok a fiamra, […]