Törje Mátyás
Posted by
Posted in

Törje Mátyás

Zord idő, dermedt, hideg tél, kabátomba kap, fúj a szél, átfagyok. Csontomig hatol a hideg, lüktetésen fájó ideg, fog vacog. Zúzmarát lehel egy sóhaj, Istent kérő, ima s óhaj égre száll. Téli hideg kertek alján, jeget törő Mátyás napján továbbáll.

Posted by
Posted in

Kis egér

 Kis egér Szomszédasszony megijed, mert bent lát egy egeret. Na, most aztán mi legyen? Ki maradjon idebenn? Haza siet a macska, hogy egeret elkapja. Kicsi egér, nagy egér, minden lyukba belefér. Hiába jön a macska, a kis egér becsapja: besurran a kamrába. Onnan macska kizárva. Szomszédasszony kamrában nyúlkál a liszteszsákban. Erre onnan valami a karján […]

Posted by
Posted in

Boldogság

Nézem a nagy erdőt, nézem a rétet, virágoskertben a megannyi szépet. Majd tekintetem az utcára vetem s az ott sietők arcát keresem. Ők mosolytalanok, tele titokkal. Közömbösek talán, vagy terheltek gonddal? Ha ők nem boldogok, boldogság hol van? S ha látom, hogy tudjam, melyik az olyan? Az gondolat? Érzés? Könny? Talán vérzés? Rejtőző vonzalom? Feltárult […]

Posted by
Posted in

Pacsirta

Hajnalcsillag gyenge fénye pislákol még bíbor égen, ám, Reggel már dombon kúszik. Azért küzd, hogy völgybe érjen. Völgyben a rét harmatára hullani kezd fény szikrája. Ott már kaszát penget a fén. Az él elől, sok fű ugrál. Düledezve menekülnek. Ám, a kasza rendet csinál. Legény kézben szerszám nyele. Ő suhintgat jókat vele. Feje fölött kis […]

Posted by
Posted in

Farsang van

Farsang van, a téli böjtnek vége. Nem kell tejbegrízt, vagy gancát főzni délre. A mákos gubától nem kell jót aludni, krumplit és tököt lehet hanyagolni. Nyíljon kamra ajtó s nagy fagyasztóláda! Sonka, hurka, kolbász süljön lakomára! Ínyenc ráadásként, jöjjön még utána: mangalica malac vastag szalonnája! Töltött-káposztával teljen a nagy fazék, s ha mindenki evett, legyen […]

Posted by
Posted in

Fülemüle

Pici téren, hol több ház áll, pörköl a nyár. S holt fű alatt, repedt talaj pereg alább. Nézd az erdőt! A fák alatt hűs árnyék jár, s puha avar halkan zizzen ha rálép láb. Szellő sóhajt, dús lomb suttog, a vágy ébred, hogy hűs erdő számos titkát tárjam véled. Édes illat hívón lebeg. Te is […]

Posted by
Posted in

Csak egy vers Siroknak

Csendes házak között, kedves dalok szállnak, békét, szeretetet kérnek a világnak. Messze-messze küldik ez őszinte vágyat. Így – talán – mások is hozzánk eltalálnak! Zeneszerzők mindig lenyűgöztek engem. Hogy ilyent nem tudok, biz’ el kell viselnem. Ezt azért tétlenül mégsem nem nézhetem! Így – húr helyett – papírt, tollheggyel pengetem. Vers, rokon a dallal, mint […]

Posted by
Posted in

Pro memoria

Kipp-kopp, koppannak fényes kis cseppek, arcom szorítom hideg üveghez, ablakon túl a ködös valóság, várlak, vigyél el, itt hagytál árván. Mosolyom mögött zokog a lélek, elmúlástól már kicsit sem félek, hisz jött, látott, és győzött a halál, vitte magával anyám és apám. Mondtam volna, mennyire szeretlek, csak adtam volna csókot vagy ezret, mentem volna, míg ölelt […]

Posted by
Posted in

Árva rózsaszál

Edit Szabó : Árva rózsaszál Egy szál vörös rózsa nyílik, szára tó vizében ázik, közel s távol nincsen senki, part a virágot élteti. Piros rózsa levél nélkül kiragyog az ég színéből, egyedül van ő magában, valakire nagyon várhat. Mohos kövek tengerpartján örömmel él áldott virág, hogyan kerülhetett ide, titkát valaki megőrizte. Véletlen vagy tudatosság, szép […]

Posted by
Posted in

Vágyálom

Vágyálom     Szél szárnyán repülni, az ember ősi ábrándját  megélni, álmom. Felhők közt evezni, tollakkal szállni, ideálom. Oda, fel a magasba vágyva vágyom, hogy láthassak milliónyi csodát:   Namíbia sivatagát, a homokdűnék sorát, ahol fűzérben sorakozó lila virágsor díszíti az oázisok szomjoltó kútját. Egyiptom műalkotását, tervezett, négyzeten álló piramisát, a gúlák gúláját, a felemelkedés […]