Posted by
Posted in

Szálló idő

Azért nevet a szél Ha rázza az ágat, Mert védtelen a fa, Nem is kiabálhat. Hiába van reggel, Hiába van hideg, Valaki még alszik, Más pedig már siet. Mindenki csak teszi, Mit a sors rászabott. Senki sem kérdezi, Neki mért ez jutott. Kinek van ideje? Nekem rég elfogyott. Már rohannom kéne, Csak sajnos nem tudok. […]

Posted by
Posted in

Jégkirály

Áll a világ végén Jégkirálynak vára, Mit havas domb csúcsára Fagyasztott magának. De magas a várfal! Kemény építmény. Széles és merev, Mint a király a tetején. Jégkirály az ura Jégbirodalmának. Ember nem megy oda, Mert vacogna és fázna. Vacogna és fázna, A hóban elmerülne, Vagy mint Csipkerózsika, Álomba szenderülne. A jégkirály soha nem akarta, Hogy […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Képtelenség

Rózsa Iván: Képtelenség (VHK: Feltámadt kép) Képek nélkül élni – képtelenség… Elképzelések nélkül – elképzelhetetlen… Legyőzni a végtelent – lehetetlenség… Elég, ha benned győz a végtelen! Budakalász, 2018. január 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kötélbarátság

Rózsa Iván: Kötélbarátság Kötélbarátok vagytok: együtt lógtok majd a kötélen! Így gondolják sokan, és én is így remélem… Hegymászóknál létezik egy kemény szabály, hát: Vészhelyzetben az alul lévőket bizony levágják… Budakalász, 2018. január 7.

Posted by
Posted in

Az öreg muzsikus

Edit Szabó : Az öreg muzsikus Megjárta az élet hosszú útját, deresedő szakáll van az arcán, bejárta a széles nagyvilágot, öreg teste pihenésre vágyott. Hegedűje göcsörtös kezében, megpihenve tartja az ölében, falu szélén játszotta nótáját, apróságok hallgatták játékát. Mosolyában zene szeretete, öröme a végtelenbe vitte, hegedűnek hangja messze szállott, körül vették világból az álmok. Álmaiban […]

Posted by
Posted in

Színjáték/játékszín

Egy pakli cigaretta a dohányzóasztalon, egy palack bor, és hozzá egy szódásüveg. Sűrű levegőben megbúvó üres tartalom, napsugár színében fürdőző ólomüveg. Színpadi porondon lejátsszuk életünk, epedünk, nevetünk, félünk és esengünk. Belátjuk, hogy oly sokszor tévedünk, kesergünk azon, amiért régen lelkesedtünk. Karmester vagyok egy nagy zenekarban, ahol minden hangszer tetteimért szól, több szólamú hang dalol egy […]

Posted by
Posted in

Pillangó

  Száll a lepke Esőben és fagyban, Száll a lepke Hűvös pirkadatban.   Aprócska vándor, Kit nem vár haza senki, Csak csodálkoznak, Ha látják ellibbenni.   Gyönge gyönyörűség, Oly védtelen, oly árva, Vagy csak sok buta ember, Ha ránéz, annak látja.   Pedig valójában Kitartó túlélő. Szárnyát szél megtépte, Majd szétáztatta eső.   Volt, hogy […]

Posted by
Posted in

Felettem a béka

(vers, apeva, tanka variációk egy témára) felettem a béka oly elérhetetlen néha tör egyre magasabbra s én térden állva hullok alá a pokolba… A béka felettem. Számomra még elérhetetlen. Én térden állva pokolba hullok alá közben a béka tör egyre magasabbra ott fenn a fejem felett.