Posted by
Posted in

Bezzeg az én időmben…

Gyerekkoromban sokszor hallottam nagyapámtól EZT a mondatot és magamban mosolyogtam Rajta: Ugyan nagyapa! Nem változhatott olyan nagyot a világ – mivel lehettek Mások azok sokkal amire Te emlékszel? Azóta eltelt ötven év, és most én Mondom EZT, visszagondolva azokra AZ időkre, amikor heteken Ho födte Az alföldi tájat, de akkora, Hogy Kihívás Volt egy kövesútról […]

Posted by
Posted in

Kávé öt cukorral

Gyuri kamionos volt, négy nap után épp hazaért Olaszországból. A gépet leállította a város szélén, a telepen, és átült a saját kis Polski Fiatjukba. Fáradt volt. Ahogy elfordította a slusszkulcsot, eszébe jutott, hogy ihatott volna egy kávét Jucikánál – a főnök titkárnőjénél – hogy ne úgy érjen haza Krisztinához mint a „mosott rongy”, de aztán […]

Posted by
Posted in

Sorsdöntő kávé

Van olyan, hogy néha az embernek a sorsa egyetlen kávén  múlik? Ha nem velem történt volna meg, lehet hogy én sem hinném el… 2002 októberét írtunk a történet kezdetén. Én – mint a Bank sikeres csoporttagi termékértékesítője – épp akkor érkeztem haza Thaiföldről. A jutalomút után a biztosító – akinek a termékeit olyan nagy sikerrel […]

Posted by
Posted in

Régi idők

Csak előre Görbe lett a liba csőre fel állott a macska szőre lovam lába igen görbe áldomást igyunk új évre csak előre,csak előre   Régi idők A múzsa csókolt,szám meg bókolt várni virradatra,a szebb holnapra Múltak éveim,szegett szárnyaim öregedő esték,kedvemet szegték kopog az este,a fejem kereste csókot nyomott,s 70 csillagot itt hagyott..

Posted by
Posted in

25 karácsony

25 karácsony. Ennyi telt el,hogy elmentél,messzire. Felneveltem a gyermeket,elindultak az életbe,már sok idő telt el,nagyapa,dédi lettem. Nemcsak karácsonykor hiányzol,  minden nap,próbáltam kiírni a fájdalmat,legutóbb a te emlékedre a harmadik kötetem készült el,a Rózsaszirmok,egy tearózsa ember lenne,de rájön milyen nehéz is az emberi sors,bizony az. Negyedik is készül,kicsit a mi sorsunk,egy olasz idekerül Oroszlány környékére,egy bányászkislányt […]

Posted by
Posted in

Őszi capriccio

Reggelente a tükörben: arcom nem fér a bőrében. Mosolyom tűnő tavasza, mélyülő ráncaim szava. Munka riasztó reggele, szemem karikákkal tele. Induló van, induló van! Sietősen zsúfolt buszban, buszablakban újra látom: arcom gyűrött, úgy sajnálom. Ezt a képet elfelejtem, szaladok az őszi szélben. Huzatos a metró útja muzsikál a szívem búja. Az életben ugyan mi jó? […]

Posted by
Posted in

Gyermekbaleset anno 1992. Egy országos pályázatra

Kedves mindenki! Ezzel a kis novellával szeretnék bemutatkozni, amelyet nővéri munkám és a baleseti sebészeti osztály gyermekbetegei ihlettek. A novella megjelent a “Látlelet” című folyóiratban. Innen indult a késztetés, a vágy, hogy gondolataimat másokkal is megosszam. Olvassátok olyan szeretettel, amilyennel én feltettem, kínlódva még a számítógépes feladatokkal. Egy országos pályázatra GYERMEKBALESET ANNO 1992. Délután két […]

Posted by
Posted in

2015Karácsonyára

2015 Karácsonyára Szürke köpenyébe bújt Budapest elrejtve fényeit Pedig a hazai hatóságok biztonságot igértek Durrognak a petárdák puffognak a pezsgősdugók városszerte Nyugat vigasságát viszont a népvándorlás elmeszelte Vegyes érzelmek az agyakban, a szivekben Félelem,reményvesztettség vibrál a levegőben Kivül és belül is ködbe burkolózott Európa Mindenütt csak fegyverét szorongató rendőr s katona Pusztitó viharok, temérdek eső, […]

Posted by
Posted in

75 év a hánykolódó hajón

75 év a hánykolódó hajón. Kinnt kacsintgat az idő Nyugaton napsütésben,szinte ingujjban sétálnak a szabadban Keleten hófedte háztetők,csúszó utak, s jégcsapok az ablakokban Huncut ez a világ,s nagyokat ásit a képembe Mintha valami nyavajakórság lépett volna az életembe Ha a TV képernyőjére nézek, hidegrázást, s borzongást érzek Migránsok fullnak tucatszámra a hullámzó tengerbe Gyilkos hordák […]

Posted by
Posted in

Téli madáretetés

Edit Szabó : Téli madáretetés Belepte a hó a fákat, erdőt mezőt a határban, madaraknak nincsen terük fenn tarthassák az életük. Hótakaró vastag paplan, minden rovar föld alatt van, elbújtak a szemes magvak, búsulnak a kis madarak. Faágakon az etető, kerül bele, mi ehető napraforgó, búza szemje, szalonnának a bőrkéje. Cinegepár látogatja, sárgáll nak a […]