Posted by
Posted in

A vén hamupipőke

Reccsen a deszka a lába alatt, a nénike most tipeg éppen a kert végébe, s botja tapintgat pár lépést a sötétben. Bukdácsolgat a fűzfa tövén, messzire még a fa kamra… Hol van az őzike láb, az a kéz, az a szív, az a tűz hol van ma? Mind tovatűntek. A rossz csigolyák töpörödve ropognak a […]

Posted by
Posted in

Leszek…

Leszek lábad, leszek kezed. Leszek ajkad, leszek szemed. Leszek út, mely nem szalad. Leszek remény, mely nem szakad. Leszek könny, a gyógyító. Leszek szó, a bódító. Leszek hit, mely megragad. Leszek emlék, mi megtapad. Leszek múlt, s leszek jövő, Leszek álom, a szembejövő. Leszek vágy, s akarat. Leszek szárnyad, s madarad. Leszek. Leszek. Leszek bármi. […]

Posted by

Rügybölcső – tavaszi pályázat 2019.

„Rügybölcső” szépirodalmi, képzőművészeti pályázat és antológia Nőnap, Március 15., Húsvét és a 2019. évi Tavasz alkalmából az Irodalmi Rádió pályázata lehetőség az Irodalmi Rádió tavaszi rádióműsoraiban, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra készülő tavaszi antológiájában, felolvasóesten való megjelenésre, bemutatkozásra; az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is. Tudnivalók: A pályázat beküldésének határideje lezárult. A négy fő altémában a […]

Posted by
Posted in

Menj tovább az utadon

Menj tovább az utadon, Nehogy sírj a múltadon. Menj, menj csak előre! Nézz, tekints… jövőbe! Süvíts, vagy henyélj, tégy meg mindent, S lásd, elnyered majd a mindent! Vecsés, 2013. április 5. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Első pentameter

  Libben a szépkezü lány, lépek a lába nyomán. Marcona gőg derekán: nem szeret úgy igazán. Nem szeret úgy, ahogy én, elhagy a nyár peremén, kék szeme vissza se néz, új hite, új szive kész. Szép keze másba karol, szökken a kertem alól. Kis lugasom feketül, benne az ősz hegedül.

Posted by
Posted in

Amikor ölellek

Amikor ölellek összebújnak a csillagok, s köröttük fényesebb a glória.   Amikor ölellek finoman Rád olvadok, mint a dér szőlőhegy karóira.   Amikor ölellek felborul a koordináta – rendszer, összedől az X és az Y.   Amikor ölellek alkonyatba vált a reggel, s langyos tejre édes bort iszom.   Amikor ölellek megszáll kristálytiszta mámor, élesebben […]

Posted by
Posted in

Sziluett gondolatok

  Nem kell a líra, sem a szép szavak Példa helyett vélemény, Oktatás helyett kioktatás Ma már nem kell a fűzött gondolat A lételem a virtuális áradat A versek ma nem poémák Az írók ma nem poéták   Nem kell a szép szó, a bölcs gondolat Fekáliában fulladozó világ Bűzlik az élet, s már nincs […]

Posted by
Posted in

Ébredés

    A hajnal álmos köntösét kéjesen bontogató, Mohón ölelő kávészemek ébresztgető lágy csókjai egyre követelődzőn szakítanak ki az éj mámorából S hagyom, hogy álmom kacagva vágtasson hátra hagyva a tegnap mosolyát, Védtelenné téve a ma könnyeivel, hogy meztelen maradjak egy újabb őrült napon

Posted by
Posted in

Bohócparádé

Bohócparádé Állatkerti séta jut eszembe Vidám zsivajtól volt hangos A jóllakott majmok ketrece Bukfenceztek,labdát kergettek A közönséget nevetésre késztettek Napjainkban nem kell pénzt áldozni Ha bohócmutatványra vagy kíváncsi Csak bekapcsolod a TV készüléked Friss bohóclátvánnyal kényeztetnek Kik az ellenzék sorait dagasztják Cirkuszi mutatvánnyal járultak elő Parlamenti rögtönzött mutatványaik Mosolyt varázsoltak az arcokra Tetteikkel hasonlítottak a […]

Posted by
Posted in

Vasicsek János: A múzsa és a költő

Te múzsa vagy én költő. Nem ismerlek igazán, de tudom, hogy neked is két lélegzetvétel egy emberöltő. És tudom, hogy fél hanggal magasabban cseng a nevetésed, ha zavarban vagy. Nem ismerlek, mégis, ha nagy-néha látlak, és megsimogatom a vállad, úgy gömbölyödik a tenyerembe, mintha oda lett volna teremtve. Én tudom az elmúlt 200 éved, és […]