Posted by
Posted in

A protekciós

A Protekciós! Megfér sunyitva a főnök zsebében, mint a lapulevél Mikor előbujik éppen olyan lesz, mint egy rut kisegér Riadtan körülszemlél: vajon magában mit remél. Azt igazán nem kivántam, Hogy magamra hagyjanak a Nagyvilágban. Hiszen jó puskákkal felfegyverkezve Vidáman léptem az érettségi-osztályterembe. Apukám még azt is elintézte Hogy a pedellus A literes kólám az asztalra […]

Posted by
Posted in

Ami felesleges

Ami felesleges A politikusoknak a légüres térben vitázni A tehetelenségben is politizálni Az ostobaságot az életünkbe bezárni Az értékelhetőt gyorsan felzabálni A hangulatunkból a jövőbe látni Fegyvertelenül a széllel szemben állni Mennydörgés közben segitségért kiálltni Emberléptekkel a multban kotorászni Bimbózó szerelmet rögtön kritizálni S a hamvadót hagyni elkárhozni A jelenért a jövőt mindig feláldozni Szintelenül, […]

Posted by
Posted in

Az elrabolt ünnepek

Az elrabolt Ünnepek ! A tükör felé tekintek,s elrémülök Ha ráncosodó kezem bőrét a fényre emelem Rendezetlen gondolatsorom megosztani kisérelem Elmult éveim történéseit csendben rendezgetem Mindegyikkel csak adósságaim terhét emelem Bánatom csupán még Családom feledteti velem Kik szinte kezemet fogva kisérnek utamon S segitenek feltöltődnöm az ünnepnapokon. Ám lassan szétszóródunk a világban Az itthonmaradottak sem […]

Posted by
Posted in

Megigézve

Megigézve Az ajkad ive , mint a délibáb Mit a szomjas káprázat szült fülledt nyári szélben Szemed csillogó fénye , mint a szivárvány Tékozló érzelmek illatát sejteti e mogorva télben. Hullámzó hajadnak lágy ölelése Már a közelgő tavasznak igézete S mint csillogó szemednek rózsakoszoruja,- Illatos mámorban vállaid körbefonva Igéző mosolyod gyüjti friss mezei csokorba.

Posted by
Posted in

Első pár hátra fuss

Elülső pár hátra fuss! Gyermekkorom kedves álomképe A játékos – pajkos tavaszi szünetek Mikor gyermek-felelőtlenséggel játszottunk Parancsot osztogatva a kisebbek elé büszkén kiálltunk A hátsó pár előre fuss Hogy miért?-ne kérdezd, a többieknek kuss! Elszálltak az évek S feledésbe merültek az érvek De nap, mint nap fülembe cseng S szinte szállóige lett: a többieknek kuss […]

Posted by
Posted in

Husvéti álom

Husvéti álom ! Nagyszombat délután a Feltámadás ünneplése előtt Álmosság megszállta rövid pihenésre késztetett Mint oly sokszor cselekménydus álomképek vettek hatalmukba Tartalmukat ébredéskor összeraktam egy szines csokorba. Unokáim kergetőztek egy virágos réten Pipacstáblák lengedeztek a tavaszi szélben Dallamszárnyon kergetőztek pacsirták a légben Szemem szivárványban fürdött a márciusi fényben Gondjaim mind ottrekedtek a cserbenhagyott télben. S […]

Posted by
Posted in

Igen vagy nem

Minden ugy történt,mint a szokásos keddi reggelen Pár megállónyi nyugalom a hegyi járaton, S a hatoson már tolakodnom kellett a peronon. Az elvarázsolt városcentrum kapujában A nyugati aluljáró hajléktalan fészekrakói sodrásában Mentőöv a mozgólépcső:itt menekülhetek Már csak egy megálló jut agyam szellőzésére, S viszonylagos csend fogad járatunk érkezésére Majd a visszautam kedves pillanata Kányádi Sándor […]

Posted by
Posted in

Igen,igen,igen

Igen, igen igen! Igen, sokan várjuk a hajnal pirkadását A látóhatár kitárulkozását Igen, sokan várjuk a tavaszi álmok rügyfakadását Édes gyermekhangok felvillanását. Igen, sokan várjuk a homályból kirajzolódó emberarcok körvonalát Igaz, tiszta szót minden égtájból Igen, sokan várjuk a megtévedtek penitenciáját Éhes tátott szájak étellel való elnémitását. Érvek, ellenérvek nyilt harcba indulását Vezeklők kórusának öröm- […]

Posted by
Posted in

A zöldfülü politikus

A zöldfülü Politikus! A választás előtti demagógiában. Ó századunk kovácsa Hódolva köszöntünk minden hajnalon, Testünk,lelkünk tenyeredbe letéve Létünket betöltve Fenséged győztes himnuszát hallhatom. Mert a Te hangod a kezdet S nyelved a rádió,s A napunkat záró vég:A TV müsora. Földünk jó gyümölcse S italunk fölsége Csak benned talál igazán gazdára, S földi hivságunk igaz hordozója […]

Posted by
Posted in

Advent második vasárnapjára

Advent második vasárnapjára. Végigjátszották már a magyar középkor szimfóniáját A sorsot, a magyar hősit, s a pasztorált: És mihelyt elvesztettük a tenger moraját Nem találtuk meg többé a magyar Örömódát! Ám a földje olyan szellemi táplálékot hordozott Hogy virágba tudta boritani a magyar Reformkort! Mialatt a nemzetek valcert jártak a spicces Európa pázsitján A szilaj […]