Posted by
Posted in

Megszólalt…

Megszólalt… Megszólalt a tavaszi cinege Mély téli álmunkat ébresztette Az avar alatt megbújt gondjainkat Csőre szorgos kapirgálásával Lassan a felszínre vetette Sokan várjuk a változást Melynek jönni kell térben és időben Már remény zümmög a levegőben Mert a szavazó urnák készülőben A vadlibák is lassan hazatérnek Hogy benépesítsék tópartjainkat Barangolás az ébredő természetben Ha lehetséges […]

Posted by
Posted in

Vágy

Avagy álom-vágyban? Nem tudom, hol is vagy Hermina, Ó, ha megismerhetnélek ma… Egyedüllét, bánat! Könnyezek, sok százat… Próbáljuk, gyere ide még ma! Hermina, rólad álmodozok, Enyém lennél? Úgy ragaszkodok… Eggyek lennénk ketten, Győznénk a végzeten. Párod az, mi lenni akarok. Hol keresselek, ó, Hermina! Ha velem lennél, lenne csoda! Ölelve fognálak, Hódolnék bájadnak. Hermina hol […]

Posted by
Posted in

Égető parázs

Fél kilencet kondul az óra, Elszáll a hang, s vele a remény. Szívem elakad, a végre vár, Nincs benne vér, száraz és kemény. Fogam közt cigarettát szíva, Merengve figyelem a szürke füstöt, Előttem tekereg lelkem minden kínja, Szemem elé vonva nedves ködöt. Kezemre égő csikk nem gyújthat fel engem, Sárga bőröm nem érez, nem lát […]

Posted by
Posted in

Cseppnyi boldogság

Csintalan kis játék volt ami történt köztünk. Halvány felhők és Hold úszott felettünk. Minden nekünk dalolt, s mi csak nevettünk. A gyönyör belénk karolt, összeért a kezünk. Nem történt más, egy kicsit szerettünk.

Posted by
Posted in

A hirdetés

  Minek a hirdetés, ha nem jó a hírverés. Ihletett csavaró víg remény. Sikert hoz e, a hirdetés? Egymagadban vánszorogsz, Ahogy a sikert álmodod! Görcsösen harcoló, A sikert nem kapod. Így tovább álmodom, Talán majd meg kapom. De hát jön a hirdetés, De nem jó a hírverés. Keresve kutatod hibád titkát, rájőve nincs támogatás. Egyedül […]

Posted by
Posted in

PROSZIT!

PROSZIT!   Egy pohárköszöntő   Hallottad már ezt a mondatot? Egyszer élsz, élvezd minden napod! Hisz lehet, hogy nem lesz már holnap, mert túltelítődik az oldat,   és kicsapódsz a pohár alján az utolsó ítélet napján. Hiába keverted italod, életed benne nyomot hagyott,   s az üvegen át látni fognak, ha kikiáltanak az oknak, hogy […]

Posted by
Posted in

Óh! Te Remény…

Állítólag a remény hagy el utoljára (3 soros-zárttükrős) Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni, Ha volna otthon hol, lehet lepihenni… Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni. Ha Volna Valaki, Ki haza vár… Oda röpülnék! * Nincs meleg otthonod. Hazád, házad, álmod se tán’… Oly üres vagy, hideg. * Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai, Mert […]

Posted by
Posted in

Egy tiszta világba szegült gyermekek

    Kék ég alatt egy kicsi falu húzódik meg, hol a házakat fehére meszelték s az utcára tornácuk nevetnek a fonót fakerítés mögül. Az utcaporán mit hajnalba a gulya csánkja szántott most víg gyermek zsivajgása tölti be. A fiatal fiúgyermekek rongylabdákkal, vagy lábuk között falovacskával vagy épp golyózással töltik idejüket. A lányok kukoricából készült […]

Posted by
Posted in

a tettek beszélnek…

a tettek beszélnek nem a sorsok de ha mást mondasz és közben mást akarsz nem maradnak utánad csak romok s a vágyaidba olykor belehalsz hogy lesz holnap hited elkötelezett vajon ki érti ezt és ki érti majd talán egy kósza szűrt emlékezet meséli hogy látta előre a bajt zavart aggyal képzeled óriásnak magad kicsi ember […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mi végre?

Rózsa Iván: Mi végre? Parasztvakító, Néphülyítő rasszisták, Ál-szentfazekak… Ájtatos manók, Köpönyegforgatók és Hát-szélkakasok… Pap-imitátor, Pál-fordult besúgók és Provokátorok… Mi célra vagytok? Hazánkban, a világon… S a parlamentben… Miben is hisztek? Istenben vagy Sátánban? Pénzben vagy Észben? Erkölcsben, hát nem! Mammon az istenetek! Nem vezéretek… Átoksoriak Hatalomra kerültek: Magyarnak annyi… Nincs már neki hely, Még egy […]