Posted by
Posted in

Ébredés

Elszórom ócska vackaim sorban szétfoszlott ereklyék, elhalt virág Megannyi sárga kódex porban elégett papírok, száraz faág. Eltörök csorba tükröket holnap kiesett asztalláb, eldőlt füzet Százezer üres mécses a hóban csonka gyertyák, kihunyt tüzek Felrakok egyesével mindent a múlt elhagyott kopár hegyére Eszelős kacajjal búcsút intek Kiapadt tavaim bűzös vizére Megmaradt kincseim átölelem megfoltozom, kibélelem Összevarrok […]

Posted by
Posted in

Kocsis Erika A drágakőcsiszoló

A Nő és a Mester már várták a Lányt. A Nő pár napja ismerte a férfit. Őrült egy találkozás volt. A Mester már mindent tudott a Nőről a találkozásuk előtt is, hisz képességei birtokában játszva térképezte fel őt. A Nő elfogadta a férfi különös képességeit, eddig megismert életét, szokásait, törvényeit. Vakon bízott benne. Ha azt […]

Posted by
Posted in

Nagymama

Egy kis ház áll a város főutcáján. Körülötte a világ már újkori, megszokott medrében folyik az élet, ifjú házasok mozgalmas napjaitól nyüzsögnek az udvarok, gyerekek születnek, az emberek hordozzák a mindennapok terheit. Nincs megállás, autók jönnek-mennek, dolga után siet mind, ki élő. A kis ház szinte évszázados, értékes emléket őriz. Egy hosszú élet emlékét, mely […]

Posted by
Posted in

Siklás

A kocsi halkan suhan célja felé a reggeli ködben. Sietni kell, már megint nagy a késés, ha nem ér oda időben, most biztosan kirúgják. Ha éjjel nem kellett volna a gyerek ágya mellett ülnie arra várva, hogy csökkenjen a láza, most talán kipihentebb lenne, s nem volna olyan érzése, hogy a tejfehér ködben szitáló pára […]

Posted by
Posted in

Dani

előadja: Kocsisné Heiler Éva – Lasssssan!!! – kiáltom teli torokból suttogva a félhomályos folyosón. Egyik kezemet a homlokomra tapasztom kétségbeesett, kínos mosollyal, másik kezem az ajtófélfát markolja görcsösen – Ó, te kis gazember! Szeptember óta mondom hiábavalóan, hogy rohanás helyett sétálni illik az iskola falai között. Különben is, a mosdóba futást a szünetben kell elintézni! […]

Posted by
Posted in

Hol vagyok?

Bognár Stefánia szerzőnk Hol vagyok? című munkája szerepel az Irodalmi Rádió 2015-ös antológiájában, ami 2016 januárjában lát napvilágot. Az alkotás Bakonyi Orsolya előadónk tolmácsolásában: itt vagyok ott vagyok jól vagyok Jól vagyok? jégverem élvezem létezem jót eszem. luxusok bukszusok burkusok turnusok fitneszek kis neszek itt leszek ott leszek csillogó villogó porszívó porfogó mérlegen légterem kérkedem […]

Posted by
Posted in

Magunk rovására

„Talán a hang, talán a szó, talán a vers üt át a félelem falán” (Mészáros Viktor: A költő dolga) Kutasi Horváth Katalin: Magunk rovására Nem enged szólani, riaszt a félelem; megbénul a nyelv, tátog az értelem. Elszorul a szív, tompít a bánat, nem lehetek ura az erkölcsi aggálynak. Bűn, hogyha hallgatok, bűn, ha beszélek. Kínzón […]

Posted by
Posted in

Fényképeidet nézegetve

Kezemben a házasságkötésünkkor készült kép. Mindketten komor derűvel nézünk a jövőbe. S mégis mindkettőnk szemében ott van a szomorkás fájdalom is. Csinszka hiába reménykedett abban, hogy Babits Mihálynéként élheti tovább életét… Nekem megadatott az első költőfeleség rangja. Ő talán mindent elrontott a ravaszságával. Azt a házasságotokról szóló hírt igazán nem kellett volna elhintenie! Kissé elvetette […]

Posted by
Posted in

A parkban

Már esteledett, mikor sétám során egy furcsa beszélgetés fültanúja lettem akaratlanul is. Egy bizarr, szmokingos úr váratlanul izgatottan megfogta ugyancsak előkelően öltözött sétapartnere vállát. – Nézze csak! Ott egy Mont Blanc-ember! – ? – Hát nem látja? Arra! Egy örökké társtalan, boldogtalan figura… Ahogy én is önkéntelenül odanéztem, csak egy magamfajta alakot láttam, pont mintha […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Paradoxonok

    Rózsa Iván: Paradoxonok     Isteni trükk   Isten azzal hülyít minket, hogy van.   Semmi és valami   A semmi is valami a semmiben.   Lét, nemlét   A nem létező is létezik, ha Isten úgy akarja.   Sugallat   Isteni sugallatra rájöttem, hogy nincs Isten. Mármint a földi világban…   Dimenziók […]