Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egyesült Államok

Rózsa Iván: Egyesült Államok „Migránsok tették naggyá az országot!” Csak közben kiirtották az őslakosságot… Itthon többen vagyunk még fehérek: Csak nehogy úgy járjunk, mint a rézbőrűek… Budakalász, 2017. február 4.

Posted by
Posted in

A természet játéka

A természet játéka! Földünk felmelegedése, mint szörnyű jövőképe Évek óta nyugalmas álmunkat is megzavarja A vissza-visszatérő természeti csapások Úgy tűnnek mint a várható tragédia előfutára Vagy felirható bűnöktől hemzsegő jelenünk számlájára Kemény küzdelem a természettel:folyóink jeges árja Kiparancsolja a szakembert,s a veszélyztetettet is a gátra A határokat ostromlók egyre fokozódó nyomása Lassan kimerülőben,csak a hazaszeretet […]

Posted by

Az év senior költője és költőnője 2016. – pályázati végeredmény

2017. február 7-i rádióműsorunkban hirdettük ki “Az év senior költője és költőnője 2016.” pályázatunk végeredményét. Jelen cikkünkben a műsor meghallgatása mellett írásban is közöljük a helyezettek műveit, valamint a sikeresen szerepelt alkotók és alkotások listáját. A helyezettek: Hölgyek: Az 1. helyezést megszerezte, s ezzel “Az év senior költőnője 2016.” címet is: B. Mester Éva Dörömbölni […]

Posted by
Posted in

Jéghegyek között

Körötted vacogva lebegnek dermedt vágyaid, majd mindent feladva elmerülnek benned. Elgémberedett karokkal az úszó roncsokba kapaszkodsz, de kékülő ajkaidon már nem tudod megkülönböztetni könnycsepped ízét az óceán ízétől.

Posted by
Posted in

Vágyakozás

Mint ahogyan hó az ágakat. Úgy lepi el lelkemet kínzóm. Miközben fáradt izzadtságomat, hetykén mind a földre hajítom. Előre tekintek, látom minden álmom.. Melynek meleg karnyújtására most, szánó fintoromat vágom. Úgy tűnik nem találom, mi elsuhant egy gondolattal. S az idő vájta barlang mélyén, várhatok még a hű tavasszal. Most téli álmom alszom. Agyamba a […]

Posted by
Posted in

Szüretem

Életem borának krémes üledéke … ma tölgyfahordó alján, erjedt borseprőként szűretlen alászáll szívem legmélyére. S ha egyszer dohos lopó szájából hűs kulacsba töltenének, porzó-kiszáradt torkotokra folyékony cser ízű csókomat lehelném.

Posted by
Posted in

Nagymamámnak

Amikor rám gondolsz éppen, s ezüst fényben csillognak szemedből olvadó könnyeid…. Tudd meg; amint végigsimogatják arcod, olyankor ott az én kezem is.

Posted by
Posted in

Séta a karmámmal

Ahogy a talpamba fúródott szúrós szálka fájdalma. Úgy jársz-kelsz fejemben, lépteim magam mögött hagyva. Csak vágy, a pillanat öröme mi a szívemet hajtotta. De ma egyre csak szilánkosodik bennem emléke napjaimnak… Milyen volt úgy sétálni a réten. – Terád közben nem gondolva.

Posted by
Posted in

A tó tükre

A tó tükre   Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy erdőjáró meg a felesége. Az erdő közepén, csillogó víztükrű tó partján éltek takaros kis házban. Az asszony csodaszép volt, látta is ezt a tó tükrében, amikor vízért járt fényes vödreivel, és közben nevetve énekelt a tükörképének. Az erdőjáró minden reggel útnak indult, járta […]

Posted by
Posted in

Vándor

Vándor   Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vándor. Egész életében az utakat rótta. Városról városra járt, faluból faluba tévedt. Ha nem akadt, ahol megszálljon, kint aludt az erdőszélen, vagy a templomtoronyban, ha megtalálta a sekrestyést vagy a papot. Közben jártában keltében sajnálkozott, hogy bizony nyomorúságos dolog ez a vándorélet! Hej, bezzeg, akinek […]