Posted by
Posted in

A Lantoshoz (Arany János 200)

A Lantoshoz   Lantod, mit letettél, tán felveszi más, egy karakán törpe, vagy szelíd óriás, hisz ezerszer volt, és van rá jó alkalom, pátosszal pengetni borgőzös hajnalon, virtuális rabként, hurokban a neten, vagy virágzó mezőn csókokra éhesen. Valódi csókokra szerelem hevével, aminek tüzében reményünk nem ég el, nem ég el, csak fénylik (bár múltunk mostoha), […]

Posted by
Posted in

Futok, futok

B. Mester Éva Futok, futok   Tavaszi zsongás mámorában, kibontott hajjal, kisszoknyában, futok a szélnél is gyorsabban, avartűz lobban a nyomomban.   Bámul útszéli, sápadt kétely, elsöpröm majd a szenvedéllyel. Ezt a tavaszt már nem engedem, igazat varázsolj lelkemben!   Ideje a rügyfakadásnak, ideje a csóknak, a láznak. Még minket akar ez a tavasz. Most […]

Posted by
Posted in

Hova jutottunk

Hova jutottunk. Sajnálom az elfecsérelt ifjuságom Amivel büszkélkedhetek, csupán a Családom A sors kegyét ki kellett volna használnom Isten áldását minduntalan meghálálnom Szégyen: elfogadtam a kétszinü világot Báránybőrbe bújva szedtem a virágot Ott kopogtattam, ahol nem kellett volna Keserü sóhajom most nem így dalolna Körbe-körbe lángnyelvek villogtak Miközben fúle is volt a puszta falaknak Sötét […]

Posted by
Posted in

Tavasz talál rám

Szívembe érkezik a tavasz esdeklőn kérdem: ugye maradsz? ágon dalra fakad egy cinkepár lélek lehelet ereje, tüze átjár. Nyitni, nyílni, lényemet feltárni rideg, bús öreg telet elzárni zsémbes karokat ölelésre tárni ujjongóan, örömmel lármázni. Friss illatú virágsziromban fellélegezni boldogan ámulni, ejtőzni a csodán. Bátor fénnyel tölti testem mily repkedő! de szeretem! Nap sugara épp nekem […]

Posted by
Posted in

álmomban egy gomba

Álmomban egy gomba szájamba ugorva, szememnek láttára késztetett vágtára. Varázsos világba, szívemet kitárva léptem be vigyázva, figyelve mi vár ma. Nagylábú gitárnak orrlukán hintáztak vihogó varjacskák, kuncogó vadmacskák. Kék volt az illatja, átölelt szép hangja, bizsergett mindenem, csiklandott vakbelem . Agyam féltekéi színes gombolyagban gurultak előttem, bennük megbotlottam. Nem vártam, felálltam, tovább botorkáltam, mély levegőt vettem, […]

Posted by
Posted in

Veremben

Jéghideg álmomban tapogatok körbe. Toporgok, mint a vad, esve mély gödörbe.   Vágyom az égi fény biztonságot adó ölelő sugarát, s kezembe fogható   gyógyító balzsamát kóborló lelkemen, a korcs éjszakától rettegve elkenem.   S tudom, felébredve a farkasveremben, egyszer majd valaki kihúz onnan engem.

Posted by
Posted in

Nap szerelmesei

arc arc nélkül ragyog aranylón izzó vágya epedve, forrón hevíti fényében könnyeden meríti szem szem nélkül figyel mozdulatlan csendjével bizonyossága nyitja meg örökké szomjas tekintetet száj szó nélkül suttog merengőn tűzben csókol enyeleg kéje csupaszon szelíden és trillázva dalol kéz kéz nélkül tapint selymesen és lágyan ring erőtől, dactól duzzadva összeforrnak a Napban szív szív […]

Posted by
Posted in

Te, én és Ő

Te azt mondod: SzentLélek Én azt, hogy Életenergia Ő pedig élő.   Te azt mondod: megbocsátok Én azt, hogy elengedem Ő pedig szerető.   Te azt mondod: megtérek Én azt, hogy változom Ő pedig átalakuló.   Te azt mondod: szeress! Én azt, hogy látlak Ő pedig szemlélő.   Te azt mondod: boldog vagyok! Én azt, […]

Posted by
Posted in

Smink nélkül

B. Mester Éva   Smink nélkül   Felemelt fejjel, meztelen mosollyal keresem tekintetedet. Szemed tükrében farkasszemet néz velem az önmagára ismert szerelem.   március 01.

Posted by
Posted in

Magyarhonba vándorúltak

Edit Szabó : Magyarhonba vándorútak Idegenyek gyüttek a falunkba, garral vonútak, hajszás húzta cudar szekerük. Alítnám, tán sáfár gyűtötte a csikasz embörököt,olan csihés, korheny kinézetük vót. Ihon vútam íppen, ídes a gádorbú nízte, legott hítt, jövel pulyám ! Vonútak lefeli a kurgánt ehagyván, nízegettík a pandalt, a szérű nem vót elíg jó, a szövétnektűl hamar […]