Posted by
Posted in

Keresem a tavaszt

Edit Szabó Keresem a tavaszt Haiku csokor Fákon zúzmara ott fenn a magosban szívem sikolya. Télnek mosolya végtelenül mereng el, lelkem fagyasztja. Felhők magasan, ég alja szürkéskék, keringve szállnak. Havas téli táj, bezártad világomat, menj el végre már. Süss ki napsugár, jeges havat kergesd el, új tavaszom vár. Tavasz virága bújjon ki a föld alól, […]

Posted by
Posted in

A gyászos valóság

A gyászos valóság Míg betegen élted napjaid, Míg ágynak nem szólítót valaki. Így lett az élet mostoha arca testedet egyre mereven nézet ki onnan. S mind hű kutya szolgáltalak belső hangokat elfojtva nem érdekelt nem láttam mást csak tégedet. Ahogy az ágy egyre jobban elnyeli testedet. S szűnnek a sóhajtások marcangoló érzés kerít hatalmába. Oda […]

Posted by
Posted in

A halál árnyékában

A halál árnyékában A néma csend, hol emlék pereg, hol a könny fedi be mindezt. Mikor csak ül az ember az ágynál. Ahol az asztalon rózsafüzér, biblia fekszik hátán. Csak nézi a test hanyatlását, apró, szuszogó sóhajtását. A szín és a test változását. S érzi mellkasában szíve szorítását. A torzalak, hideg kezű halál járja táncát […]

Posted by
Posted in

A csendes magány

A csend magánya A néma csend a magány. Percek szárnyán várakozás. Gondolatok reppenek A magány arca reménnyel telik meg. Csak ülsz a néma csendbe, Hol egy pisszenés egy apró nesz se hallik. Csak te vagy a magány csendjében. Hol a levegő is csendbe bújik. Szemed előtt az emléke pereg, ajkadon csókja pihen. A lélek már […]

Posted by
Posted in

A szerelmi tánc a tangó

A szerelem egy tangó A szerelem egy tangó, Egy erotikus vágy. Hol egymásra figyel a pár. Az érzés ki tőri magát. Ritmus harmónián az együtt érzés szaván. Test a testhez simul S lám repülve szállnak tova. Már nem a zene határozza A pár vérző szívét. Perzseli mindenki tekintettét. S csak simulnak testből igazán. Ajkuk összeforr […]

Posted by
Posted in

Balaton a magyar tenger

Balaton a Magyar tenger Reszket a bokor reszket a táj Decemberi hideg mindent át jár. Üresek a parkok pucérak a fák Csak a cinege énekli dalát. Az öreg tenger fázós vízén, hattyú pár éli életét. S a tenger vize mossa partját csalogatva a nap sugarát. Lassan páncélt önt magára tükörében a halak úszkálnak. Látni lehet […]

Posted by
Posted in

A pucér testű remény

A pucér testű remény Ó mennyi báj társul szemem elé. A képzelet szárnyal karcsú termetén. Olyan szépen domborodik formája, Elindul mindjárt a fantázia világa. A pucér test s a repedés. Mit az idő foga vés. S mégis oly bájosan szép, Ruhába és mezítelenül is az enyém. Ujjammal érintem csupasz idomát Már látom szemem előtt a […]

Posted by
Posted in

Kolostorudvar

Szárencsev Károly: Kolostorudvar c. festménye   Kolostorudvar A csönd udvara. Megfakult, sárga falában gyíkok laknak, elvénült, omló vakolatát, itt-ott fölkapaszkodó borostyán próbálja egyben tartani. Százszor javított fa kapujának szárnyából nagyokat harapott a korhadás. Bévül, a bejárat fölött, sok éve vak kandeláber mereng, régi idők lámpagyújtogatóira, s fényeire emlékezik. A kapu és a lámpás, esettségében is […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi csönd

  Karácsonyi csönd   Legkedvesebb gyerekkori csendem a karácsony délután, “Jézuska előtti” csendje. Ez nem is csend, ez csönd. Az Ö-nek ezzel az ünnepélyes, tágas gömbölyűségével. Igen kicsi lakásban laktunk, ezért a program mindig egyforma volt: mialatt „az angyalka” a csöpp lakásba illő pici karácsonyfát földíszítette, és elhelyezte alatta az ajándékokat, apukám azalatt sétálni vitt. […]

Posted by
Posted in

Hívtalak házamba

B. Mester Éva   Hívtalak házamba   Az argentin tangó nem a mi táncunk. Üljünk le, most már beszélnünk kell! Keserédes regény, elakadt dekóder, sáskarajjá váló,  fekete kérdőjel.   Hívtalak házamba, meg sem moccantál, mert egyenként sírtak a búzaszemek, kételyek ködében megfogták léptedet a cipődre felkúszó  hajszálgyökerek.   Sehogy sem jó, érzem. Elengedtelek már, de […]