Posted by
Posted in

Családok fájdalma

Edit Szabó : Családok fájdalma Országzászló fél árbócon a nagy nemzeti gyásznapon, oly emberi tragédia, fiatalok hulltak porba. Hirtelenség nincs eszmélet, ketté tört fiatal éltek, hol vagy Isten, hogy engedted, az életük odavesszen. Előttük volt minden szépség, előttük volt a reménység, kedves családjuk mellette hogy lesz béke éltetekbe ! Vér a vérból, test a testből […]

Posted by
Posted in

Gida sírás

Valahol az erdő mélyén, Lombos fák takarta cserjék szélén, Őzgida ül bánatosan, Anyját várja magányosan.   Kis fejét csak forgatja, Hátha valahol meglátja, Nemsokára esteledik, Kis szemébe könny szökik.   Félelmében csendben marad, Mert az ordas farkas arra halad, A sötétség nagy lepelként, Betakarja védelmezvén.   Reszket, fázik kicsi teste, Nincsen aki melegítse, Mindenütt a […]

Posted by
Posted in

Csillag

Csillag Csillag, csillag égi lámpa, varázslatos kozmosz álma. Hány nemzedék hitte, várta, csodás látomásod áldva sorsfordító erődet. Fohász szállt a csendes éjben: kértek jót és rosszat Tőled, de, Te fenn a magas égben, tinta-kékű vak sötétben állandó vagy, ragyogó, ezüst fénnyel csillogó, mindenségben villódzó!

Tavaszváró
Posted by
Posted in

Tavaszváró

Szép kikelet gyere már! Fújd el a föld ridegét! Szél ha zenél, az idő is muzsikál tefeléd. Fénylik az ég. Veled itt most csepeg, olvad a jég. Jöjj ide! Törjön a tél. Pirkad az új tavasz, él. Égnek a fények, a tél megy, s az idő viruló. Part köve fény peremén, csendesen elsimuló. Víz bugyog, […]

Posted by
Posted in

MÁS VILÁG

  Csillog-villog fals világ, vakítanak a fények, márkák, címkék, semmi más, csak kirakati képek, pózok, bántó kacajok, villanásnyi valóság, kitakart bájak, maszkok, álszent szavak, mohóság. Sűrű, sötét egy erdő, elvesznek benn az álmok, meredek már a lejtő, csúfosak a bukások, lelkek vonulnak némán, menetelnek a mélybe, alázat küzd csak árván: vegyetek végre észre.  

Posted by
Posted in

Modern gengszterizmus

Modern Gengszterizmus ! Dohog a parlamenti patkó Már bőven kovácsolásra szorulna Recseg – ropog, csaknem összeroppan A káromlástól, a szitokszavak áradatától Ma különös átok szállt a házra A folyosói hangzavar a tetőfokára hágott S szinte elviselhetetlenné vált A miniszterasszonyt várva Érkezése után persze Előjogával élt a drága Miután vezérétől a nép Becsmérlő kioktatásban részesült Következett […]

Posted by
Posted in

Magunkra maradtunk

Magunkra maradva. Talán meglepő gondolat: Hegedühang ad nyugalmat Más bosszankodik,falamon kopogtat Én könyvet veszek kezembe Vagy fotelemben megpihenve Számitógépem fölé hajolva A nagyvilágban ide – oda bolyongva Kerülve a drámai hiradást Vagy az egyhelyben topogást A politikában, ránkzuduló Lelki rombolásban A szégyenletes passziv rezisztenciában Melyet gyarlóságunk reánk kényszerit Az álmodozásban,a mindennapos csalódásban Hogy visszabillenjen a […]

Posted by
Posted in

Kiábrándultan

Kiábrándultan Csak esik,esik csendben, lélektelenül S lassan kivül-belül elszürkül a világ Nézem a fuldokló természet kinkeserveit Hogyan vesziti el a valaha zöldben pompázó szeretteit Kopott, tarka ruhában az utca embere Az elvétve látható szép vonások mögött is erőszakolt külsőségek rejlenek Élettelen a város, mintha kalodába zárták volna S mundérján főpolgármesterünk bünös szellemiségét hordja. Az ősi […]

Posted by
Posted in

A lecsupaszitott Karácsony

A lecsupaszitott Karácsony. Nehezen fészkeli be magát lelkembe az adventi gondolat Az esztendő váratlan terhei ránehezednek vállaimra Kezeim mégis imára kulcsolódnak Életünk létről,és egészségről szólnak Nehezen élem meg, hogy gyermekeim eltávolodtak A rangidőst szemeltem ki lelki-testi támaszunknak S elérhetetlen távolba repült szerencsét próbálni Hogy tudunk utána vész esetén segitségért kiáltani Középső fiam családja ketté szakadt […]

Posted by
Posted in

A tékozlófiú

A tékozló fiú! Sóhajunkat hullámok hátára helyezve Küldjük messze messze az ismeretlenbe. Hullámok, melyek afrikát is megkerülve Vándorolnak fáradhatatlanul egyre csak délebbre Útközben megpihennek egy egy eltévedt szirt tövében Uticélját, s értelmét számolhatjuk akár csak fényévben Ausztrália partjainál kissé lecsillapulnak De szivünk mélyén továbbra is egyre visszhangzanak Ha forró nyári napban ábrándozol,s a szemhatárt fürkészed […]