Posted by
Posted in

“Az év pedagógus költője / írója 2015.” – díjátadó és felolvasóest

Szeretettel várunk minden érdeklődőt az Irodalmi Rádió idei pedagógus-pályázatának eredményhirdetésén, ahol kiosztjuk “Az év pedagógus költője 2015.” és “Az év pedagógus írója 2015.” díjakat. A rendezvényen felolvasást tartunk a sikeresen szerepelt alkotásokból, ill. elismerő oklevelek, könyvjutalmak átadására is sor kerül. A rendezvény időpontja: 2015. november 28., szombat, 14:00 A rendezvény helyszíne: Miskolci Egyetemi Könyvtár (Miskolc-Egyetemváros) […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nektek mindent szabad?

    Rózsa Iván: Nektek mindent szabad?     Minket átvilágítanak a reptéren, ti akár bombát is hozhattok: Pedig ti vagytok a vendégek, s mi az őslakosok… Mi betartjuk a törvényt; ti kordont szegtek, határt hágtok: És ráadásul mindezt még jogosnak is tartjátok… Nekünk furcsa a csador, titeket zavar a miniszoknya: Eltelhet pár évtized, és […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kellett, de mennyi az annyi?

    Rózsa Iván: Kellett, de mennyi az annyi?     Mennyibe került a kerítés, mennyit loptak el? Vörös Csepel harcára, hangjára Felcsút felel… Közös kondér mellett hülyítik az embereket: És közben közösen gerjesztik a fajgyűlöletet…     Budakalász, 2015. november 2.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kacumoto hatása

    Rózsa Iván: Kacumoto hatása (Az utolsó szamuráj)     Parsifal megmentette Amfortas lelkét, És egy percig sem bánta a tettét. Algren kapitányt is tán a „részvét tette tudóvá”, És vált zsoldosból hitéért harcoló önfeláldozóvá.   Bolondok a Grál-lovagok, a szamurájok? A becsületért küzdők csoda-mókus mutánsok? Istenek alkonya korszaka, a Föld csillaga hulljon?! Kellenek […]

Posted by
Posted in

Hazajárók

Hazajárnak mind, akik elmentek, mint a szél, testtelenül járnak be minden utat, érintenek fát, virágokat, szomját oltani a vágynak régi szerelemről dalolnak, kopjafák tövében keresik a múltat, szülőházuk helyén eltűnt nyugalmukat, üzenik a távolban kéklő Hargitának, az Oltnak, a Marosnak, hogy újra hazajárnak keresni nyomdokát egy eltűnt világnak, mint a szél, testtelenül.       […]

Posted by
Posted in

In menoriam

Hazajárnak mind, akik elmentek, mint a szél, testtelenül járnak be minden utat, érintenek fát, virágokat, szomját oltani a vágynak régi szerelemről dalolnak, kopjafák tövében keresik a múltat, szülőházuk helyén eltűnt nyugalmukat, üzenik a távolban kéklő Hargitának, az Oltnak, a Marosnak, hogy újra hazajárnak keresni nyomdokát egy eltűnt világnak, mint a szél, testtelenül.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Istenem, istenem…

    Rózsa Iván: Istenem, istenem…     Istenem, istenem: Szeress engem! Istenem, istenem: Ne hagyj el engem! Istenem, istenem: Maradj magyarnak! Istenem, istenem: Ne hagyd, hogy felfaljanak!     Budakalász, 2015. október 25.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kacagó halál

    Rózsa Iván: Kacagó halál     Most még azért ne hörögjünk, Sokkal inkább röhögjünk, Életen és halálon: Köhögő emberi bolhákon!     Budakalász, 2015. október 21.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A Semmi is semmis…

    Rózsa Iván: A Semmi is semmis…     Az embereket elhagyják az isteneik… Az emberekkel együtt pusztulnak az isteneik… Elmúlnak immár a halhatatlanok is… Ezzel a földi világ örökre semmis…     Budakalász, 2015. október 20.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Túlvilág is világ

    Rózsa Iván: Túlvilág is világ     Meghalunk, kihűlünk; Álomba szédülünk; Külön testünk s lelkünk; A világ nélkülünk.   Elmúlunk, kinyúlunk; Csendesen elalszunk; Álomban álmodunk; Túlvilág: otthonunk.     Budakalász, 2015. október 18.