Posted by
Posted in

A nagypapa órája

A nagypapának szekrényén, réges-rég ott áll egy óra, mely ma is működik. Az idő vasfoga szegényt megkoptatta. Kevés eltéréssel, bár mutatja az időt. Nagyapjától kapta – becsüli, mert szép emlék. Büszkén mutogatja, ha eljön hozzá egy-két vendég. Órája egy napon lejár, többé nem ketyeg, mert óraműve szegénynek beteg. Nagyapámat ébreszti: Ébredj, ébredj! Nagyapámat felkelti: Ébredj, […]

Posted by
Posted in

A csöves

Hosszú a hajam Kopott a farmerem Csöves vagyok Zsebben a kezem Lyukas a csizmám Pénztárcám üres A szívem bánatos Egy lányt keres Lenéznek sokszor Mert így öltözöm Nem tehetek róla De nincs öltönyöm Csövezek az utcán Parkban alszom el Álmomat a rendőr Zavarja fel

Posted by
Posted in

Feri balladája

Feri tegnap kapott egy gyönyörű motort, és azzal száguldott. A lámpa pirosra vált, de Feri meg sem állt, mert nem tudta, hol van a fék. Feri, a motor jobb oldalán! Ott van lent a fék. Csak siess, Feri, fékezz hát! Nyakadon a rendőrség. A fék nem engedett, Feri majdnem leesett; mehetett vagy százhússzal. Arca később […]

Posted by
Posted in

Lia

Lia majd elvezet. Megmutatja neked, hol fogsz élni ezután minden egyes éjszakán. Megmutatja fekhelyed, hol olykor lepihensz. Ad egy kis szerelmet, mitől boldog lehetsz. És Lia elmeséli, mitől kék az ég, és Lia megtanít rá az élet mitől szép. Liával éled le az egész életed. Liának köszöntheted két kicsi gyermeked. Liában bízol meg – egyedül […]

Posted by
Posted in

Gondolatok

Ülök a szobámban. Egyedül. Szeretném a hasmenésem megállítani, de kopognak. Belépnek. Ajtóstól. Keresnek pálinkát. Most együtt. Nincs. Sört és bort kérnek. Itt a sör is, meg a Boris… Utca. Két női kebelbarát beszélget. Egyikük énekel: Cici vagyok én, majd megnövök én. Esztendőre. Vége az óévnek. Újév. Pezsgőt bontanak. Valahol meg csirkét. Vagy falat. Egy falat […]

Posted by
Posted in

Pohárral kezemben

Érzelmek sodornak, lehúznak, emelnek, konok kérdésekre ötven év felel meg. Ötven év nagy idő embernek és bornak, minden pohár alján indulatok forrnak. Indulatok forrnak, érzések támadnak, védekező állás: hátam a hátadnak. Megvetettem lábam, szemtől szembe várom megüdvözülésem, vagy hitvány halálom. ⃰ Örvények húznak le, átölel a hínár, felszínen maradva minden nap a kín vár. Szomjas […]

Posted by
Posted in

Szavak

Emlékek mezején bolyongok tétován, szavakat kutatok, mit senki sem talál, kószálok, tűnődöm a múló lét jogán, s eszembe jut néhány roncs élet, ép halál. Érzésem foghíjas: zavaró a hiány, az űr e kietlen nirvána peremén (mi nékem megfelel, de egyébként silány), milliók élnek itt, közöttük te meg én. Több millió szittya, besenyők és hunok rongyos […]

Posted by
Posted in

Szégyenemben írok

Húszévesek izzó hevével, ha írok: csiszolatlan, érdes, ösztönös szavakkal, belülről szétmarnak évszázados kínok, szégyenemben írok, sohasem haraggal. Szégyellem magamat minden ember miatt, aki mosolyogva képes hátba döfni társát, vagy barátját, és a lengőhidat köztük felégetni, szakadékba lökni. Szégyellem magamat önmagát tagadó, kérkedő fohászú, képmutató helyett, ki vízről papolva pimaszul kacagó hangsúllyal emeli fel a boros […]

Posted by
Posted in

Az álmok világában

Kinn hó boritja a Mátyás hegy eklektikus házait Szokásból, vagy a jólismert arcok kedves mosolyátől Vagy a hazatérés várva-várt ihletett pillanatától Úgy érzem mntha alpesi tályakon vándorolnék S emlékek között éveken keresztül száguldoznék Csak pillanatok villannak fel emlékeimben Születésnapi események széljegyzetei Családi együttlét szivszoritó élményei S a jövőbelátás titkos reményei Mig a nyájam körbe tudott […]

Posted by
Posted in

Ki a magyar

Virágba szökkent a pénz S a magyar embert is elkápráztatja hatalmával S büszkén feszit a tetkós a kopaszra nyirt öntudatával Pedig azt mondják éhezik a nép S ezért fiai kivándorolnak a nyugati világba S míg takaritják a londoni szállodát, Diplomájukat zsiros papirba csomagolják S pénzüket nap,mint nap újra számolják Kultúrájuk: csupán az ujságok cimlapjának olvasása […]