Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Itt az idő

    Rózsa Iván: Itt az idő (Pink Floyd: Speak to me)     Itt az idő: szólj hozzám! Csókold meg végre orcám! Itt az idő: egy új világot kezdeni… Itt az idő: a régit felejteni…     Budakalász, 2016. május 23.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Véled és Nélküled

    Rózsa Iván: Véled és Nélküled     Ej, mi a kő Jóisten ott fent?! Mikor lesz végre rend itt lent?! Törődj már kicsit mivélünk! Nélküled mind egy szálig elveszünk.     Budakalász, 2016. május 23.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az élettér felfalása

    Rózsa Iván: Az élettér felfalása     A világ már nem totál-fatál-globál… A világ már nem totál-fatál-brutál… A világ már totál-fatál-kannibál! Bada Dada erről most mit írnál?     Budakalász, 2016. május 22.    

Posted by
Posted in

Hiába

Hiába ásogat árkokat a hited, átölve szíved viharos végvárát, ébren elfelejted édes álmod rideg szellőbe szelídült fergeteges vágyát. Hiába építget gátakat erényed, tavaszi dalokkal medréből kiárad köveket görgető hegyi patak éned, s felszínre sodorja szennyét a világnak.

Posted by
Posted in

Négysorosok

A kín csendélete A tövisben szunnyadó fájdalom, lüktető körömágyadban ébred, s a sikoltó napnyugtát festi meg az iszonyatok vásznán a véred. A hangya A hajnali harmatcseppen egy hangya sétált, tán megváltani indult a rovarvilágot. Tudott a vízen járni, az vitathatatlan, de ő csupán egy kis kenyérmorzsára vágyott. A szökevény A szögesdrót hegyén vajúdó vágyak egy […]

Posted by
Posted in

Leltár

Keselyű szárnyakon egy súlyos szürkület libegett fölébed árnyékolva fényed, s te behúztad gyáván farkadat és füled, fakón meglapultál, megtagadtad éned. Mára már feledted a kínzó egészet, hogy vágyad virágát ezerszer tiporta a szíved kertjében burjánzó enyészet, s azóta számodra zárt az égi porta. Nappal is álmodtál lázaktól hevülve, s éjjelente gyakran utolért a végzet, forró […]

Posted by
Posted in

Távolodó

 üveglap reped mögötte múltam sebzett világ tört cserepek emlék-szilánk vérzi kezemet

Posted by
Posted in

Feltétel nélkül

Szeretettel üdvözlök Mindenkit! Feltétel nélküli szeretet. A lelke mélyén minden ember vágyakozik rá. A fogyatékkal élő emberek pedig különösen. Természetesen én magam is, mivel én is fogyatékkal élő ember vagyok, de ez a vers nem csak rólam szól. Amikor megírtam, a Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének ellátottai voltak a szemeim előtt, mert ez róluk is szól. […]

Posted by
Posted in

Kert F. Klára – Szúnyogasszony

Szúnyogasszony népes rokonságával nyaranta egy nádasban tanyázott. Napközben az égető napsugarak ellen a levelek között bújtak meg vagy a víz felszínén úszkáltak. Amikor lement a nap és bágyadt meleg ereszkedett a tájra a szúnyogtársaság kirajzott a nádasból. Döngicsélve, zümmögve, szétszéledtek. Szúnyogasszony néhány kuzinjával leginkább a közeli réten vagy az erdőben keresett mulatságot. Szerettek a holdfényben […]

Posted by
Posted in

Hol vagy?

Szeretettel üdvözlök Mindenkit! Úgy gondolom, minden ember életében eljön (nem is egyszer) ez a kérdés, amikor a másik felét keresi. Azt az embert, aki a társa lehet egy életre „jóban és rosszban”. A 2016-os mezőcsáti versmondó versenyen a kötelező verset (Rab Zsuzsa – Kereszt) ezzel a versemmel kiegészítve értem el második helyezést, ezen kívül pedig […]