Posted by
Posted in

Érzékek útvesztői

ÉRZÉKEK ÚTVESZTŐI Ordítani szeretett volna azon a hajnalon. Üvöltéssel nyomni el fájdalmat és tompa bénultságot. Kétségbeesett balsejtelem torokszorító tehetetlenségében még nyöszörögni is csak gyengén tudott a kedélyjavító fátyolos hatása alatt. Úgy ült az autóban, mintha ő is csak egy alkatrész lenne az áramvonalas formák között. Testének egyetlen izma sem rezdült, csupán elméje lüktetett most lázas […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kis októberi, emberi forradalom

    Rózsa Iván: Kis októberi, emberi forradalom     Volt egyszer egy kis-nagy forradalom… „Elkövette” egy kis-nagy nép… Bizony nép, nem tömeg vagy sokadalom: Mi, magyarok lehetünk is erre büszkék!   Elbuktuk sorra szabadságharcainkat: Rákóczi, Kossuth és a pesti srácok. Évszázadok óta dolgoztatjuk védőangyalainkat: Hogy megtörjön végre a turáni átok.   Két hétre eljövent […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Aussiedlung

    Rózsa Iván: Aussiedlung     Ich gebe zwei Stunden! Sei sofort fertig! Geh mit 50 Kilo, wohin du willst: das Leben ist herzig! Spring in das Unsichere! Als ein ausgedientes Vieh… Und wenn du daran stirbst: tut es uns so weh…   Es gibt kein Volk, das kollektiv sündig wäre: Wenn es trotzdem […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Orbán(c)

    Rózsa Iván: Orbán(c)     Gönc, Ivánc, Szobránc: Ránc, finánc, orbánc. Pár napja gyötör ez a nyavalya: De ez legyen az ember fő baja!     Budakalász, 2016. február 23.  

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szép? Művészet?

    Rózsa Iván: Szép? Művészet?     Bástya elvtárs egyedül úszkált az uszodában… „Hablaty” elvtárs ingyen dáridózott a múzeumban… Lopni, csalni nagyban – ez is talán művészet? Mindenesetre nem valami szép dolog, de tényleg…     Budakalász, 2016. február 20.  

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nuovo status quo di Firenze

    Rózsa Iván: Nuovo status quo di Firenze     In Hotel „Le Due Fontane”: La vita era come Gesú’pane… Vicino con autobus il Cenacolo di Andrea del Sarto, Piú vicino en la piazza del albergo „Un Caffé” sardo. Nostro viaggio di nozze era un mese in Sardegna: Giá abbiamo nuovi amici sardi en […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Megvédjük!

    Rózsa Iván: Megvédjük!     Megvédjük a zsidóinkat, cigányainkat: Csak ők is védjenek meg minket… Megvédjük a fiainkat, leányainkat: Megvédjük az életet, mit Jézus hintett…     Budakalász, 2016. február 8.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szeretet és gyűlölet

    Rózsa Iván: Szeretet és gyűlölet     Az egyes embert elválasztja a gyűlölet, De a világot mégis egyben tartja a szeretet, A földi életet az Isten teremtette, ne feledd: De mindent túlélni sem akármilyen cselekedet…     Budakalász, 2016. február 3.    

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nemzedéknyi magány

    Rózsa Iván: Nemzedéknyi magány     Szemed tapad a kilincsre: Hátha benyitnak… Füled fülel a csengőre: Hátha a fiad… Megőszültél tisztességben: Jutalmad a magány? Dolgoztál, gyermeket neveltél: Isten maga a talány… Társad elment, magadra maradtál: Megoldás egy macska? Barátnődnél ugyanez a helyzet: Pedig ő sem csacska… Idegenül egy elidegenedett világban: „A Föld fog […]

Posted by
Posted in

Évgyűrűk

Gyönyörűt láttam. Hétköznapi egyedülállót. Évszázados pillanatot. Mezőszéli óriást. Égő narancssárgát égszínkékben ragyogva, fáradt utazó fáklyáját őszi fagyban. Egyedül néz a világra, mely belőle árad, és benne egyesül. Aranysárga levelei eltakarják sötétbarna ágait, de súlyos törzse öreg bölcsességgel emlékeztet Atlasz erős testére. Szellő játszik vele, forgolódik körülötte, lombjába fúj, végigsimít rajta, s ő kacéran kacag vadóc […]