Posted by
Posted in

Vajh’, bűnös vagyok…?

Vad gondolatom egyszerre előkerül, Boncolgatnám, de ő, erre elmenekül… Gondolkozni próbálok, de képtelenül… Szólt-e nekem még a régi dalom, Múlt-e már bennem, régi fájdalom? Gondolataim persze űznek, csak egyre, Az a megoldás, hogy menjek, fel, hegyemre? Hogyha eredendő bűnünk a létünk, Akkor bennünk lelhető minden vétkünk! Lehet, hogy van, és nagyon szép az Éden. De […]

Posted by
Posted in

Életem rubensi…

Az életem rubensi, Pedig vágyam gyermeki… Csak kérnék egy életet Hogy felejtsem félelmet… Ne legyen több rettegés, Élet lehet, tán mesés… Bármit megtennék, ezért… De, az élet félreért… Vecsés, 2002. július 26. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Kevély urak

A hatalmon lévő kevély urak, Mint a középkori nagy várurak… Ezen urak engem eltipornak, A lelkemen végig gyalogolnak… Nagy tüzem volt, nagy máglyaként égett, Nem fogadnak be, de mért, mi végett? A nagy tűznek ma már csak hamva van, Már nincsen semmi jó a sorsomban. Budapest, 2000. augusztus 23. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Beköszönt a karácsony

Beköszönt a karácsony és Ti hiányoztok nagyon, Ha itt lennétek, akkor ölelnénk egymást, de nagyon. Lennénk mi akkor nagy családi társaságban És talán este nem lézengenénk… magányban! Délután, ahogy megyek haza, lábam alatt roppan… jég zaja, Ez a karácsonykor megfagyott víztócsa és tél fagyott hava. Az udvarunkon díszes hó kabátban, díszített fenyők állnak. Lakásban szellőztetnek, […]

Posted by
Posted in

Búcsú a jó időtől…

Avagy végét járja az ősz… versben és HIAQ –ban elmélkedett a szerzőpáros. Ami várható, azt jobb ha, előszoba vakablakában nézem, Ködbe elbújva, nem látom a zenitet, dolgomat, így hogy végzem? Jobb nem látni mi jő, Ködös az idő s életem. Szemeimen hályog. * Borongós volt az október, már az sem volt ínyemre, Csontomban éreztem… emlékeztetett […]

Posted by
Posted in

Jön a téli fuvallat

(3 soros-zárttükrös) A rossz ellen kellene már tennem, Súlyos, ahogy birtokol a terhem… A rossz ellen kellene már tennem. • (sedoka) Nem bírom tovább, Változtatni kellene… Üres életem teher. Életem elnyűtt, Sorsom terhét cipelem. Mondjátok már, mit tegyek!? ** Mert, megjöttek a téli fuvallatok, Már jó meleg, kötött sálat is hordok… Mert, megjöttek a téli […]

Posted by
Posted in

Érkezik a tél eleje…

Részletek: versben apevában és 10 szavasokban. Már, kertünkben ökörnyál sem lebeg, Elúszott az összes nyári felleg… Ló nyerít hidegben. Szívet hevít forró sörénye. * Nézem és ameddig a szem ellát, Sok-sok hófolt takarja a határt… Tyúk fészkelődik meleg szalmában, Kakas maradt az úr a házban. * Bizony, már lehullott az első téli hó, Ilyenkor, már […]

Posted by
Posted in

Anziksz a téli ködről

Eredeti Baso féle stílusban írta meg tankákat a szerzőpáros Fák szitálják a Ködöt, ágakon, varjak. Károgó beszéd… Gyönyörű-szép, puha föld, Lélek-fehér testet ölt. * A köd ólomszín Kabátjába, belebujt. Napot elbujtat. Fény nélküli szuszogás, Ködhomályos áldomás. * Mohos fatörzsek Elmentek az álomba. Köd… a takaró! Fátyolos a lehelet, Szép, emberit tehetett. * Köd, párafátyol Akadályozza […]

Posted by

Zöld Attila: Kiömlő résnyi gondolat – könyvbemutató

2019. december 13-án rendeztük meg Zöld Attila szerzőnk Kiömlő résnyi gondolat című kötetének bemutatóját Ózdon a Városi Könyvtárban. A rendezvényen Zsoldos Árpád és Adrienn szerkesztők mellett Szaka Attila és Vámos Fruzsina tolmácsolták a verseket, Garda Benjamin pedig gitáron közreműködött. Megkérdeztük Lopez Dávidot is, a kötet grafikusát, az illusztrációk születéséről. Az Ózdi Városi Televízió összeállítása: https://www.ovtv.eu/VIDEOTAR/mb_irodalom_191216.mp4 […]

Posted by
Posted in

Eltávolítás

Eltávolítás Feri reggel jókedvűen ment be a munkahelyére, s mielőtt belépett volna a forgóajtóba a szokott módon, egy mosoly kíséretében intett a ház előtt álló cigarettázóknak. Amikor ő érkezett ugyanis a dohányosok többnyire már ott álltak a hatalmas irodaépület előtt. Mivel bent tilos volt a dohányzás, hát kiszorultak a bejárat elé a járdára, ahol rendületlenül […]