Posted by
Posted in

Nagy ötletem…

És erotikába hajló… Nagy ötletem támadt Gizike, Bújjunk mi egymásba ízibe. Derekát ölelem, Ne legyen félelem. Így kufircoljunk lényegibe. Kegyed, oly’ édes, úgy kívánom, Várok… majd a hasára mászom! Izgalom, izzasztó, A vágy meg támadó… Heves viszont-csókját, úgy vágyom. Nagyságám, térdeljen már ide, Cirógatom hátát ízibe. Csípőjét markolom, Hátát puszilgatom. Testem nem vár, kezdjük sebtibe’. […]

Posted by
Posted in

néhanap még…

néhanap még beléd mar az érzés hová lett itt az álmodott világ mért szűnt meg az emberi megértés söpört el minden toleranciát hitek ütköznek vallásháborúban mintha a középkor törne elő hatalom pompa nyomor egy bugyorban empátia nélkül lézeng a jövő tiltott listán a tudatos elme irányított gondolat szabad helyes gyűlölet szít újabb gyűlöletre a meghajló […]

Posted by
Posted in

szerelmet súg…

szerelmet súg a tavasz lehelete vággyal érkezik újra az ifjúság mert nincs bizony időhöz korhoz kötve hisz csak egy pillanat és nincsen tovább csak a remény az mi még benned él hiszen a kék bolygó oly csodaszép szerelmet érzel s gond elvetél s hozsannát zeng a tavaszi kép gyönyörű virágok kék sárga piros a zöldülő […]

Posted by
Posted in

EU-VAÚ!!!

Veszettül ugatnak az idomított kutyák. Parancsra ugranak, gondolkodni buták.   Vészesen csaholnak a vesztüket már érzik. Beszennyeztek mindent a környezetük bűzlik..   Már kétségbe esve támadnak a kutyák. Lassan majd elkezdik lerágni egymás húsát.   Egy bozontos szuka a távolból ugat. Útvesztőbe tévedt, nem talál kiutat.   Fajtáját eladta, mind csapdában vannak. A falka kölykei […]

Posted by
Posted in

Újjászületés előtt

Szürke, félhomály töltötte ki a kis szobát, annak ellenére, hogy még alig múlt el délután két óra. Hosszú, vékony ujjaival körbe tekerte a takarót elcsigázott csupa csont testén és a fotelbe gubbaszkodott vissza. A pléddel együtt is csak annyi volt, mint egy tizenkét éves gyerek. Elmélázott tekintetével nem is igen látott már semmit a környezetéből, […]

Posted by
Posted in

Kávéztunk

Kávézgattunk, beszélgettünk, limerikben és haikuban… Előttem sasszéz egy nagysága, Kor-osztályom béli, jó márka. Együtt kávézhatnánk, Régmúltról dumálnánk. Kikezdenék vele, csudára. * Szemem rátapadt Követtem, mint kiskutya. Csorgott a nyálam. * Tekintetét magamon érzem, Léptét hallom… tán’ kísér engem…? Nem tágít mögülem, Felkelté figyelmem… Gondolkodám… biz’ megkérdezem… ** Gondolatban koccintok vele, De hogy ismerkedjek meg vele? […]

Posted by
Posted in

Apevák

Még soha nem írtam verseket. Tekintsétek úgy ezeket, mint első próbálkozásokat egy új irány felé. Remélhetőleg lesznek még ettől magasabb szintűek is. Nekem tetszett, versfaragás. Hogy milyen eredményes volt, azt döntsétek el Ti, kedves olvasók! Bízom benne, hogy nem veszik el a kedveteket a további verseim olvasásától. ISTEN(SÉG)   Adj                                                     Nem                                            […]

Posted by
Posted in

Verselés

Gyógyítani ezer sebet én verselek, te kérdezel én rímelek, de könnyezem és táncolok a betűkkel… én írom a sok versszakot te olvasod és számolod mivé lesz a mondadóm lesz-e benne tartalom? én rímelek, verselek a lelkeken elrévedek minden vers egy alkotás minden írás nagy látomás 2019.05.06. Lédikó

Posted by
Posted in

Képmutatás

Képmutatás Fogságba ejtettek a lidércek Így aztán elkerülnek a fények Köröttem lángnyelvek égnek Mik a halál ritusáról regélnek Kinnt már indul a rügyfakadás Rám már talán nem vár a nyár A szavazóurnák magányába zárva Profán földi feltámadást várva Elfelejtve a szerelem illatát Mely idézte a múlt elfelejtett varázsát Mikor bátorság élt még a szívemben Távozáskor […]

Posted by
Posted in

BEFELÉ

Ha kutatok magamban, derengés vagyok. Majdnem áttetsző, formátlan homály. A terhem persze megmarad, ráncokba vésve őriz titkokat, a súly mássága saját is; sorsokra gyűrt, foltozott ruha. A szélére, mint kulimász ragad mindaz, ami hű vagy mostoha. Végül nem szorít ez sem, csak a lüktető vákuumok, gazdátlan dimenziókba szórva, hol a valótlant színekre bontva sodródom a […]