Posted by
Posted in

Kacsingató ősz

Agg korba lépett, távozni készül. Díszes ruháját szórja ledéren, színes cicomája egyre gyérül. Pucérkodik. Nincs benne szemérem.   Miért is lenne, hisz` csábosan élt három varázslatos hónapon át. Zamatos termést érésre ösztökélt, s ezer kézzel szórta ránk vagyonát.   Ködkönnyet ejtve búcsúcsókot hint, aludni tér – mást már úgysem tehet – szélkarjával még egy utolsót […]

Posted by
Posted in

Meséset akarok játszani!

Én ma meséset akarok játszani Régi szép álmokat valóra váltani Varázsolni mosolygós édes arcokat Beteljesíteni várva várt csodákat   Visszarepülni a régi szép időkbe Szeretetet rakni mogorva szívekbe Kitörölni minden fájó hazugságot Kifordítani négy sarkából a világot   Melegséget vinni rideg otthonokba Lelket ragasztani kinek nincsen, oda Eltüntetni mindent, mitől fájni tud az élet Adni […]

Posted by
Posted in

Mit is hittem?

Tegnap még ölelő karjaid közt boldogan pihentem, te szorítottál engem, amit akkor annyira élveztem. Mintha attól féltél volna, hogy azonnal elfutok, és ha elengedsz, akkor tovább már nem maradok.   Tegnap még mézédes ajkaid ízét mohón kóstoltam, Te véresre csókoltad a szám, s ettől boldog voltam. Mintha akkor egy jelet akartál volna rajzolni rám, mintha […]

Posted by
Posted in

Inog az élet!

TANQ -ban írta meg a szerzőpáros… Meginog, mi szilárd, A valós tudás, fellazul… Jön… ostoba az úr! Ez a világ nagyon piszkos, Össze fog omlani, biztos. * Tücsök, csak zenélget, Árokparton, nincs tetterő. Néma felleg, esik! Mindenki más mocskát nézi, Közben kertjét gereblyézi. * Jöjj elém, ha tudnál, Tévedésünket, legyőznénk. Táguló, ózonlyuk. Hihetetlen hangsúlyokkal, Földöntúli […]

Posted by
Posted in

Osztogatás,fosztogatás

Osztogatás, fosztogatás. Begyújtották a z új rendszerváltás motorját Kaligeri markában szorítva programját A szivárványkoalíciót udvarába invitálta S bár közülük korábban néhányukat utálta A z egység látszatával téziseit előtárta A zsebéből elővett utasításokat citálta Vörösödő képpel Fletó mögötte állva Beleszédítette Gerit az alkoholgázba Végre megtört a jég a győztes megszólalt Újat nem mondott,nem igért csak pózolt […]

Posted by
Posted in

Egy áruházi Télapó

KISPÁL GABI: EGY ÁRUHÁZI TÉLAPÓ   Félve közeledtem a Mikulás felé, az egyre rövidülő sorban. Nagymama kísért el az Úttörő Áruházba, ahol találkozni lehetett a Télapóval és Anyuka nagyon rábeszélt, hogy menjünk. Tulajdonképpen a szaloncukor vonzott ide. Négyféle szaloncukrot tudott hozni a Mikulás gyerekkoromban, úgyhogy volt bőven választék, a narancs ízű volt a kedvencem. Amint […]

Posted by
Posted in

Harmatba csomagolt reggel

Hajnali harmat Erdei várromokon. Árva pókháló… * Harmatos reggel, Fehérre festé mezőt. Őzpata csúszkál. * Harmatos a fű A még éppen dús mezőn! Bárányfelhő had… * Harmatcseppektől Nedves, ébredő füves. Napkelte szárít. * Harmatfakasztó, Kezdő hajnal hűvöse. Sötétség, már megy. * Hajnal, harmatban Az elmúlásról dalol. Ural; vizesség! * Nyújtóztak a fák, Élvezték a reggeli […]

Posted by
Posted in

A határ természetrajza

Fejedben táborozó furcsa hangok Nem mindig tudják hol a helyük Feszegetik a kereteket És érzékleteid oszcillálnak Egy vonalon át-átszökdösve Amelyet soha nem jelölt ki Tervezőmérnök ceruzája Hát hol merre húzódik Ez a százszor meggyalázott határ? Távolba révedsz a múlt idők Horizontján feltámadásnap előtti Sötétvörös színekben úszik az ég Mint megfeszített aki előtt akarata Ellenére lepereg […]

Posted by
Posted in

Mondvacsinált fogorvos

Andrásnak tovább ajándékozás útján jutott birtokába az a foghúzó szerszám, amit sógora kapott egy német katonától. Úgy döntött – ha már ilyen szerencsés, – kezdeni fog vele valamit. Vizet forralt, s a tőle telhető módon lefertőtlenítette a nem mindennapi eszközt. Előbb csak a szomszédoknak, majd a barátainak dicsekedett el vele, aztán híre terjedt szerte a […]

Posted by
Posted in

Harmincegy év

Oly’ sokszor próbáltalak elképzelni, Lehunyt szemem mögött megidéztelek, De mindent fölülírt a pillanat, Mikor először megérintettelek. Göndör, szőke, fürtös buksi, Hozzá hatalmas kék szemek, Mindössze ennyi kellett ahhoz, Hogy elcsavarj jó néhány női fejet. Ahogy első lépteid fölé hajoltam, s egyszer csak azt mondtad: anya! Könnyedén repült el a gyermekkor, Mint az az égbe dobott […]