Posted by
Posted in

Arctalan éjszaka

Arctalan éjszaka, Megyek, a padló meg recseg. Sötétben nem látok. Néma sóhajtás simogat, Forró pillanat csalogat. * Oly’ szomorú öröm Is hozhat szép-új életet. Nagy sorsfordulóban. Csendesség szól, beszél hozzám, Ajkára léted rajzolnám. * Fedetlen testtel, csak Üljünk csendben, hallgatva éjt. Szem csukva, nem nézünk. Gondolat űz, hogy lássalak, Éjszakákon csodáljalak. * A hasábok fénye […]

Posted by
Posted in

Szerelmetes lelkem

Vágyom közeled, édes Flórám! Ölelve, hátad simogatnám… Szerelmetes lelkem, Kívánt egyetlenem. Élvezném jelenléted, Flórám! Valahogy most szívemben érzem, Elmerengek egy semmiségen, Tán szerelmes vagyok? És a hold fenn ragyog? Furcsa, de újra, úgy, mint régen… Puszit nyomnék homlokodra; ám Közben szép arcod simogatnám. Karolva sétálnánk, Egymást megpuszilnánk… Élvezném jelenléted… úgy ám. Itt volna ő, hisz […]

Posted by
Posted in

Vesztes vívócsörte?

(10 szavas) Szívem nem találja nyugalmát, Vesztett sok létcsatát, még vívja harcát. * Sírás-rívás, hangos jajongás… vesznek ködbe, Rossz ez, mint a döntőben vesztes vívó csörte. Már alkonyodik, éj közelít, még van élet, Bármilyen volt is sorsom, enyém ez az élet. * (3 soros-zárttükrös) Nem találja nyugalmát, még vívja harcát! Szívem fáj, szenved, vesztett sok […]

Posted by
Posted in

Vasárnap, voltunk szánkózni

(bokorrímes) Vasárnap reggel, vad hideg volt, de elmentünk szánkózni. A hó, jég-keményre volt fagyva, recsegését hallani… Már csak egy duruzsoló vaskályhát kellett volna rakni… Vad Hideg Téli nap. Épp vasárnap, Szánkózni mentünk. * (Oximoron, 10 szavasban) Szánkózás a hidegben! Könnyen meg lehet fázni… Közben kezdtünk kimelegedni! (Tükör apeva) Még Fáztunk, Vacogtunk! Szánkózástól Ám meg izzadtunk! […]

Posted by
Posted in

Tumultus

Tumultus van az álom országútján… A rengeteg álmom föltorlódott mán. Vajon a bőrhuzatom, belül mit takar? A sok álom belül keveregve kavar? (3 soros-zárttükrös) Több, mint hetven év alatt kreálódott sok, De hová lettek? Elsodorta sok mocsok… Több mint hetven év alatt kreálódott sok. (10 szavas) Évek hosszú során, álmok gyűltek, Sok, vágy maradt, némelyek […]

Posted by
Posted in

Hókristály szimfónia

(Bokorrímes) Milliárdnyi csillogó és vakító hókristály folyvást csak hull, Ha az ember számolná, abba, akkor bizton belebolondul… Ez maga egy varázslatos álomkép, az éber kábulatbúl. Kínai versforma, „Vágyódás délre”: ,,Shiliuziling”, szótagszám: 1, 7, 3, 5, Rímképlet = aaxa Szép, Oly’ varázslatos a kép… Hull a hó, Csillog a hópép… * (haiku) A hópelyhekkel, Tangót lejt […]

Posted by
Posted in

Természet és érzelem…

Tankában írta meg a szerzőpáros… Felhők, szép fodrosan Gyülekeznek vad viharhoz. Villámfény, pont láttat. Nem kellek én senkinek sem, Életemet eltemetem. * Viharban, nappal is Csak az éjszaka látható. Érlelő, nagy meleg. Beásom a bokrok alá, Ne találjon senki se rá. * Hideg, és oly’ meleg, Háborúzó az égzengés. A villám meg levág. Rozsdásodjon, avasodjon, […]

Posted by
Posted in

Csak bámulok…

(Bokorrímes) Csak bámulok és megeresztek egy sóhajt, Nézem mások szerencséjét, merengek rajt’. Kimondanám, de már elsírtam az óhajt. (Senrjú) Millió sóhaj Égbe száll, nincs ki hallá… Meghalt óhajok… * Kimúlásához szikrát sem fárasztom magam, Pech a hóhérom, ki kitekeri a nyakam. Hiába is inspirálom ellene magam. Ó, te konok ősz! Fagyod, testem hóhéra. Tudd, lelkem […]

Posted by
Posted in

Csukott szemmel rohanva…

Végtelenbe kifulladva, csukott szemmel rohanva. És várni, mikor ér oda az ember a pusztára… Keresni a határt, hol a puszta a végem… végre! Mikor ez, az ember látható mindensége vége. Rohantál, Küzdöttél, Futottál, Mire ráébredtél, Mind elmentek, kik szerettek. Magányos éjjelek elnyelnek, Lidércesek, végtelenek. * Visszaútra már nincs semmi, így nem is kell már lihegni, […]

Posted by
Posted in

Tágatlan látótér

A téli ködről… Varjak, őrségben Szárnyalnak a rét fölött. Ködben, tévedés… Simogat a köd, ölel, Fagyos éj ma nem jön el. * Vészjósló csapat, Feketét, köd elnyeli! Sűrűsödő köd. Átkarolod őt. Tévedsz? Vak szerelembe révedsz… * Morózus köd van Megfagyott szántás felett. Dér, befed mindent. Biztonságban vagy, – érzed, Forró álmod reméled… * Fázós reggelek. […]