Posted by
Posted in

Óh! Te Remény…

Állítólag a remény hagy el utoljára (3 soros-zárttükrős) Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni, Ha volna otthon hol, lehet lepihenni… Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni. Ha Volna Valaki, Ki haza vár… Oda röpülnék! * Nincs meleg otthonod. Hazád, házad, álmod se tán’… Oly üres vagy, hideg. * Szomorúság gázol lelkembe, mint elevátor fémfalai, Mert […]

Posted by
Posted in

Életem untatott

(bokorrímes) Mint a méhdongásnak harsanása, az életem ily’ zajjal rohant le engem, Az óta már volt sok-sok rohama, de éppen, az életem untatott engem. Sokszor jelent meg egy-egy vad és nagyon zúgó darázsraj… ők is, mind csak engem… (Kínai forma – „Vágyódás délre”: “Shiliuziling” 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa) Lét! Mért nem szép? […]

Posted by
Posted in

Az élet szép!

Vázoljuk, vázlatosan… Az élet nagyon szép! Egész… boldog szeretet… Biz’ nem láttam eleget… Élet, oly’ szépséges! Csupa csillogás örömben, Emberek jók! Szeretetben… Lét, maga az ördög! Csak sodorja az embereket, Csak tolja rájuk… terheket… * Test- és lélekmozgás. Élet tele csodákkal, Reményekkel, sok mással…. Jönnek – mennek napok. Hajnalok éjek, szerelmek, Lágy mosolyok, könnyek, tervek… […]

Posted by
Posted in

Hóvihartombolás

A hóvihartól elmosódott lett és kontúrtalan a tájék, És úgy nézett ki, mint egy naiv festő, kezdő korai műve. A nagyon hulló hóban, néha tán’ átlátszott az ég-kék, De bizony nem sokáig, hó lett mindennek a fedele. Domb, völgy sem látszik, Hólepel takar mindent. Vég nélküli fehérség. Ég és föld fehér, Horizont sem látható. Köd-homályos […]

Posted by
Posted in

Fehér örökzöld

Az örökzöldek, azért szépek, mert örökké szép zöldek. Az örökzöldek, születésüktől fogva mindig zöldek… Az örökzöldek, azért szépek, mert örökké szép zöldek. Szép Zöldek Örökké. Így születnek Örökzöldeknek. * Télen, sűrűn esnek a pici kristályszemcsék, Színezik örökzöldeket, együtt, nem gyengék… Télen, sűrűn esnek a pici kristályszemcsék. A Pici Hópihék, Örökzöldek Ékes dísze lesz. * Szűz […]

Posted by
Posted in

Téli hideg… jégbe, hóba…

Télrészletező – Renga láncvers! Éjszaka hosszú… Hajnali hideg, kemény. Befagyott vizek. * Csendes hóesés, Fagyos fuvallatban jő! Fagyos levegő… * Friss-havas reggel, Havazás nincs. Hó síkság. Hóban kutyanyom. * A napsugárzás Ványadt szegény, nincs meleg. Hajnal már jeges. * A behavazott Virágágyás nem látszik. Nem kerti idő * Zúzmarás bokor Alatt, vaddisznó turkál. Föld kemény, […]

Posted by
Posted in

Téli hideg

(3 soros-zárttükrős) Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés, Miközben rettenetesen hideg van és nem oly’ kevés… Mély, szinte halotti csendet sugall a sűrű hóesés. (10 szavas) Hull a hó, ragyog a táj, Fénylő csendben valami fáj. * Hó Ha hull, Elbűvöl. Lábam alatt Csikorog a hó. Csikorog a hó Lábam alatt. Elbűvöl, Ha […]

Posted by
Posted in

Hóviharban, néptelen a táj

A téli időjárásról 3 szerző… versben, tükör apevában, tankában Változik a világ, ciklusos az idő, Tél meg valahonnan, hirtelen elő-jő! Ősz, Tavasz Már nincsen, Megváltozott Az idő, s világ. Az idő, s világ Megváltozott, Már nincsen Tavasz, Ősz. Fehér csillogás A repülő hópihék. Jégtörő csákány. Havas kristálycsillanás, Erdőben ág zúzmarás. * Vége a kispadi, esti […]

Posted by
Posted in

Szabadság… hmm.

(TANQ) Szabadság… vajh’ mi az? Oly’ mint a lekváros lángos? Egy különlegesség? Nem állandó a szabadság, Különös illatos vadság. * (10 szavas) Szabadság az emberek vágya, Örök Álma, Elérhetetlen, szívben lakó ideája! (Kínai forma=„Vágyódás délre”: “Shiliuziling” 1,7,3,5 Rímképlet = aaxa x = végtelen) Az Vágy! Vallja kinek nincs az. Csak álom… Mert a világ gaz… […]

Posted by
Posted in

Magamban

Forrongnak a létkérdések… Senkit nem érdekel, hogy mit írok, Írok így hát, magamnak. Senkit nem érdekel, mit gondolok, Gondolok hát, magamnak. Gondolataim, írásaim, verseim nem érdekli az embereket. Magamban gondolkodok, írni is magamnak fogok! Gyógyítja lelkemet. Gondolataim, írásaim, verseim nem érdekli az embereket. Önmagam vagyok. Az egész világ bennem, Bennem, lelkemben ragyog. Lélekben vagyok – […]