Posted by
Posted in

Belül

Belül   1. Az az ember megmozdult: lábait nyújtotta előre, kezét oldalra. Ásított, felnézett, felült, felállt. Hajnalodott. Pirkadt. Vele együtt mozdult, ült, állt amellette alvó, a vele szemben alvó. Az alatta alvó, a felette alvó és a közötte alvó. A teljes fegyház. Reggel volt. Ajtónyitódás, létszámellenőrzés, reggeli. Munka. Annak az embernek is. És munka közben-pakol, […]

Posted by
Posted in

Világhimnusz 6: Te és a többiek

Világhimnusz 6 Te és a többiek “Kész van már az ebédem? Kész lehet. Oltsa el éhem nékem, sietve. Hol lelem, aki boldog, él-e még? Miért hogy el nem mondod, hát titok? Azt tudom, én lettem én, biztosan. De mi van, ami enyém, s mi legyen? Merre vagy bölcsen-Tökély, nem látlak- veled jön, Nőj-s Nőj Kéj, […]

Posted by
Posted in

Menni! Menni… Menni.

Menni! Menni… Menni. -Akarom- 1. Pedig ezt akarni nem kell. Keleten-nyugaton a fal kelletlen talán, de súgja: “Meddig hogy tovább még vártok?” 2. A falon piros szín, írás: “Rajtam át óhajt’sz-e jönni?” “Hagyjam, hogy eltörjed téglám?” A vakond emelte itt fel. 3. A lakó fellázad, íme: veri az ablakot, ajtót Neki jó. S falból nyílt […]

Posted by
Posted in

Azért, mert

Azért, mert 1. Oka van… annak, hogy lehetek. Az apa óhajtá. És hát jómagam is, Van-anya méhéből. “Menjek már kifele!” (Van-anya őssejtföld légét szívja be-ki…) 2. Oka van… annak, hogy remegek. Hogy a koporsómat én őrangyalom-e? az, aki majd nyitja?! És félek: nehogy a cica kilöttyintse tányérból tejemet. 3. Oka van annak is bizonyos, hogy […]

Posted by
Posted in

Gyümölcsérető

Gyümölcsérető A célunk: elérjünk amott fenn… egy almát! S befessük narancssárga színűre. Vagy zöld?… A csutkával aztán kidobjuk Gonosznak szemét vagy: hogy aztán a csutkát zabálják a hernyók. A célunk: elültetni almás, igaz fát. Megöntözd, de bőséggel és: Nőj!-imát mondj. A célunk: barackkal legyen töltve szájunk. Ha adsz meggy- s cipócskát, az is jó, csak […]