Posted by
Posted in

Nézek a múltba…

Csak nézek a velem szemben lévő hófödte csúcsra… De nem látom, mert belül belemerengek a múltba… Honnan, miért jöttem, mit értem el és ki is vagyok? Azon gondolkozok, mért nem segítettek angyalok? Nagy gondolatok letaglóznak, beleveszek az örültségbe! Utoljára még látom, szabad madarak szállnak a kék égbe… Vecsés, 2014. január 2. – Kustra Ferenc