Posted by
Posted in

Ez az élet

Hó Tisztán Születtem. Fényből, sárba Taposott a sors. Mint A hó, Tisztának Lettem. Sárba Tiport az élet. Tisztaságból a szennybe csöppentem, ez az élet. Az életem a fényből nagyon sötétbe tévedt. Nem jobb, ha sírok-rívok, panaszkodok, hisztizek, Ezt kaptam osztályrészül, így múlnak el az évek. Nem sopánkodok… Az mit sem ér. Élni kell, Míg van […]

Posted by
Posted in

A száműzött

A száműzött   1. Szeretnék… De szeretnék otthon lenni… almafámról almát enni. Almafámról körtét enni. Minden vágyam csupán ennyi? Elkergetett Démon, messze, hol a hazám teste-lelke? Bolyongok a senki földjén, ágyam ott, hol ér az este. 2. Nem! Én mindenütt otthon legyek! Ahol hiszik a Nagy Egyet, ahol a szép csúnyát kerget, ahol égbe nőnek […]

Sáros életem
Posted by
Posted in

Sáros életem

Rajtam maradt valami átok, ringat az álmatlan éjszaka ébreszt az álmos reggel lucskos életem, sáros életem, hol hagytam el, és hol találom? Elszakadt blúzok, kopott ruhák, fércelem, foltozom felveszem, szeretem, el nem engedem. Valami öltöztet, eltakar de vannak a régi álmok színük még felkavar. Valami átok, az álom elkerül, sáros életem hol hagytam el és […]

Posted by
Posted in

Ásatag

Ásatag, cudar élet. Biz’ nincs jó sors… Irányít is mindent, nálam a balsors. Út, ver, gyilkol, mintha megérdemelném, De miért? Ez egyet tudni szeretném… Vecsés, 2004. március 12. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Megszülettünk

De, hogyan tovább…? (9 soros) Megszülettünk, ez lét! Hallgatjuk, szív zörejét, Meg a test napi neszét. Megszülettünk, már lét… Van, kinek ősz lengi… létét, Berozsdásítja… elméjét. Megszülettünk, volt lét! Mindnek kaszás suhintja létét, Nyitja, túlvilági életét. *** Életre keltem már. De a boldogság nem vár Tárt karokkal sodor ár! Tudom, szép lehet – bár! Most […]

Posted by
Posted in

Mikor… ha majd!

Konklúzió Tankákban: Mikor a bántó zajt csend szövi át… Mikor sokágú villám elvakít… Mikor menekülünk a folyón át… Mikor az ég, a létből kiszakít… Ha majd úgy érezzük, nincs már tovább… Ha nem jó az, hogy neked tenni kell… Ha majd úgy véljük, hogy így ne tovább… Ha itt az idő és már menned kell… […]

Posted by
Posted in

Szakadt hegedűhúr

Ha az életre azt mondjuk az olyan, mint egy hegedű A szakadt hegedűhúron folyik le a lélek leve, Itt bíz’ már talán nem is segít hegedűvonó heve. Még az kiderülhet, a lélek leve nem csábos nedű. A hegedűhúrt, összecsomózni bizony bár nem lehet… Élet megy tovább, vonó nélkül vegyünk mély lélegzetet… Vecsés, 2014. április 26. […]

Posted by
Posted in

A szenvedélyem…

A szenvedélyemet racionálisan használnám ám föl… Janka! A szenvedélyemet átplántálnám beléd, hogy te legyél… malacka! A szenvedélyemet racionálisan használnám ám föl… Janka! Ellenállással hergelsz; Janka! Ellenállással lőn… malacka? Hagyd már… csókoljalak, Hagyd már… izgassalak! Ellenállással kerülsz kardra? Csókolj már, mert úgy várom; Janka! Csókolj, fogadom, s nagyon hagyom. Légy velem jó heves, Légy harcosabb… kedves! […]

Posted by
Posted in

Füzetborító

Tépett füzetborító… éltem, Zsófika, légy párom, életem. A vonalas füzet, Maga az üzenet! Színesítsd Zsófiám, életem. Te, szépfiú mit tettek veled, Ki tépte össze a füzeted? Majd én jóváteszem, Léted kiszínezem. Szívvel díszítem a füzeted. * Magamban, nem tudok rajzolni, A vonalakból kört alkotni. Ellipszis egyenes? Tálán nem végleges… Zsófi kedves, jó lenne tenni. Tudom, […]

Posted by
Posted in

KIKELET

Már áramlik az ágak között, a teremtés csodáit szüli a tavasz. Vonzó varázs; egész és törött, rügyekbe burkolt, erős és makacs. Ilyen az élet, ha újraindul; teljesebb színekkel játszó szerelem. Kikelet nyílik, az éj megritkul, ölel a hajnal. Fény, járj velem! /Saját fotó/