Posted by
Posted in

Édesanyámnak…

Megint anyák napja van… Virággal jöttem, Nem vitával… hibákkal. Szeretlek, nagyon! Virággal jöttem, A hálám érzésével. Mélyen átélem… Virággal jöttem, Unokákkal. Köszöntés! Vársz! Könnycsillogás… Boldog Anyák Napját! Vecsés, 2015. május 2. – Szőke Zsuzsanna azonos c. versének haiku átirata, a szerző engedélyével.

Posted by
Posted in

Várostrom télen…

Európai stílusú haikuban… Várárok vízét Sűríti az eső hó! Reggelre befagy. * Várárok vízén, Ellenség korcsolyázik. Hógolyót dobál… * Várárok vize Fagyott, madártoll hull rá. Korizós, bukik… * Hóvihar tombol, Támadóknak, most merre? Hóban korizni? * Havas forgószél Sodorja fegyverzetet. Már hógolyó sincs. * Ellen bekopog Menedékért! Forralt bor… Szebb és jobb jövőt! Vecsés, 2016. […]

Posted by
Posted in

Sírkertben érezni a múltat…

Halottak napja – haikukban, európai stílusban… Halottak napja. Virágeső sírokon. A hűvös, derűs. * Semmivé lett lét… Kopasz gallyra veréb száll. Szomorún gubbaszt. * Harc a tegnapért, Már hűlő levegőben. Összetört álmok. * Lomb elmúlása… Halála más időké… Idősuhanás. * Csendülő gyászdal, Gyertyaláng-surrogásban. Széltől, lengedez. * Mécsesek lángja Fenntartja az elmúlást. Lángban… holt lelkek. * […]

Posted by
Posted in

Európai stílusú „fürt” csokrok

Türelmetlenség… Számolt napokban Telik a sok perc fürtje. Türelmetlenség. * Várt nap lassan jön, Fürtős mosolyod várom. Türelmetlenség. * Ahogy ideérsz, Mosolyokat látsz fürtben. Türelmetlenség. *** Bőregerek… Az őserdőben Bőregér, fürtökben lóg! Így természetes. * A bőregerek Fejjel lefelé, fürtökben Sem szédülnek el. * Fürtök látványa, Bőregerek ottléte. Társas életű. * Padlás sarkában Lógnak, bőregér […]

Posted by
Posted in

„Fürtből”

A gémeskút csak Áll, itatók fürtjében. A marhák, bőgnek. * Elhagyott kútnál, Öreges emlékfürtök! Múlt még visszanéz… * Emlékből fürtök Lógnak elhagyott lakban. Szélvihar tör-zúz! * Erkélyen lógnak Fürtökben vad darazsak. Nem inzultálni. * Álmomban vágyak, Fürtökben tülekednek. Reggelre tűnnek. * Fények villantak, Árnyak, fürtökben lógtak. Rövid szépség-kép. * Hóborította Kis-szűzhavas dombokon, Holdfény fürtökben. * […]

Posted by
Posted in

Már talán…

Vénségemre felismerést tettem, És már talán, kicsit bölcs is lettem. Emberek sem nem szépek, se nem jók, De, ha kell bárkivel jó-pofizok. Minden nappal múlik az idő, életóra ketyeg, Van homokórám is, abban a homok: pereg, pereg… Már csak lassan zakatoló az életvonatom, Az utazó homokóra… pereg monotonon. * Élet kezdődik, Folytatódik, véget ér. Sors? […]

Posted by
Posted in

Lélek harca?

Türelmetlenül battyog a kísérő szellemem, Odatartja az arcát, hátha jól pofon verem… Én csak tudom, hogy a lelkem fehéren, vattásan kemény, Rajta meg én vagyok az örökös gombolatlan mellény. A vágyam csak hajt, szorgalmaz, és szinte üldöz, velem küzd! Hiába mondom neki, együtt vagyunk, testemet ne űzd! Emeld az arcot, Közönyöd, magadról le! Béke, szeretet. […]

Posted by
Posted in

Hétköznapok gondolatai…

Európai stílusú haikuban… Somló Tamást én Ismertem, teát főzött. Japán szertartás! * Évszázadokat Őriznek, hegyi sziklák. Kiemelkedők. * Őserős erdő A fenyők sokasága. Rég’ örökzöldek. * Kezd meleg lenni… Lélekből távozzon baj! Kakaó készül? * Az esőfelhő Lemossa a könnyeket! Bánat, még maradt. * Tört szilánkokon Ülni esőben… ázás. Búbánat, marad… * Soraidon, jól Szórakoztam! […]