Posted by
Posted in

Oximoronos haikukban

Egy tucat meditációs gondolat… Villámháború Zajlik rét, mező fölött. Mélytengeri csend… * Bennem van a zaj, Agyamban a vér dobol. Fülbe… süket csend. * Bármily sötét is Felleg, ideér… derű. Az esővíz lágy. * A reményünk, oly’ Nagy fegyver, túlélésben. Álmok altatnak. * Erős szenvedély, Erősebb az életnél. Le lehet szokni. * Csak némán a […]

Posted by
Posted in

Tajtékszínű a nap

Életmúlás… Csodaszép, csendes tajtékszínű a nap, Üstökét megragadjuk, mondá a pap. Makacskodni, hőzöngeni nem szabad, Mert az élet mellettünk csak elszalad. Nehogy hamis útra tévedj, menj tovább, Látod, hogy erdő… kerülj kicsit odább. Hínárba, ha belekeveredsz, jó kilábalni Az életet így lehetőleg jónak átírni. Kontrolláld életed, s esztendő nem múlik hiába, Légy te okos, önmagaddal […]

Posted by
Posted in

A szín és árnyalatai…

Filozofálgatás… Állítólag, nagy levegőt kell venni, mert itt az új élet, Lelket kitöltő lesz, sőt talán orvosolja lelket, Állítólag, nagy levegőt kell venni, mert itt az új élet. Lehet, érdemes elbóklászni az elmúltban, Lélekorvosság, szétszórva… találhatóan, Lehet, érdemes elbóklászni az elmúltban, Vajon, tudod-e, mi tölti ki a lét-teredet? Lehet, hogy sok dolog terheli a lelkedet… […]

Posted by
Posted in

Vár…

Téma meditáció, filozofálva… Mire vár lélek? Ha tudná mire, de nem! Majd, minden eljő… * Vár, mélázva nézegeti az alant elterülő völgyet… Vár mélázva, egy silbak elülső várfalnál, lát egy hölgyet… Vár mélázva, az idő, megszemlélné eljövő jövőket… * Vár-e még élet? Él-e még perc jövője? Idő, csak rohan… Vecsés, 2017. augusztus 6. – Kustra […]

Posted by
Posted in

Mozdulatlan mozdulatban…

Filozofikusan a mozgóról és a mozdulatlanról… (10 szavas) Ha, minden benne van, a mozdulatban Akkor gondolhatjuk, nem mozdulatlan? (sedoka) Míg mozogni tudsz, Élj a lehetőséggel, Mert lesz az másképpen is. Élj teljes létet. Ma még mozgásképes vagy, Mi lesz holnap, nem tudod. (3 soros-zárttükrős) Mozogj, könnyedén, mint levél a nyári szellőben, Amíg élsz, addig tudsz […]

Posted by
Posted in

Sok beszédnek sok az alja…

Hétköznapi pszichológia… A folytonos sok beszédnek alja, semmit el nem mond, Csak az igazságot fedi, rejtőzködést leplez. A hanyag szó meg, felületességről mindent elmond És Félszóból sem derül ki igazság… út jellemhez. Sok beszéd és édes szó, igaztalant igazzá mond. Vecsés, 2016. július 21. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Majd, néma lesz a csend

Versben és európai stílusú haikuban… meditálok. Lépj tovább, adtak már jó tanácsot, sokan, többen, De ugyan hova menjek? Nem megy ez olyan könnyen… Mások gondolják, a másiknak olyan egyszerű az élet, De nem gondolnak bele, hogy tán’ esetleg, végleg széttépett… Mosoly minek… nincs arcomon, de így tudhatják, nem hamis, De nem jó nekik, mert állítják, […]

Posted by
Posted in

10 szavasok – 4.

Öregszem! Most én még kirándulhatok. Természet befogad, majd oda eltúrázok… * Egyszer én is felmegyek égbe! Talán ott van totál béke? * Sírkertben jártam, felnéztem… égre, Imát mormoltan, magamért is! Mi végre? * Költőóriások, ragyogtok örökön, csillagnál fényesebben, Örök tisztelet él, bennünk, belsőmben… * Legszebb szavakat, Nagymenők írják, éj alatt. Örömkönnyeim folynak, párnám alatt. * […]

Posted by
Posted in

Járom az utam… de honnan jöttem?

Járom az utam, hegyek-völgyek, folyók vannak előttem, Ijesztő a perspektíva… nem tudom, hogy honnan jöttem… Fáradtan járok az utamon, most hegyek állnak előttem, A túloldalán meg, gondolom ott lesz, síkos, lejtős völgyem. Annak a mélysége nem vonz, mert lehet, hogy nadrágon lecsúszok, És mire az aljára érek, ki tudja, lehet, hogy elkopok. Rémisztő a hegy, […]

Posted by
Posted in

Tilalomfák között

Ágas-bogas tilalomfák között bujdokolva csak futok, Bármelyikhez érek, úri kezembe jó nagy szálkát kapok. Nem tudom, hogy érdemes-e küzdeni Vagy a futásommal… csak menekülni? Itt nincs indóház, bakter se, ki utat mutat, Sínt is felszedték… szemem a távolban kutat… Vecsés, 2014. április 8. – Kustra Ferenc