Posted by
Posted in

Oximoronos haikukban

Egy tucat meditációs gondolat… Villámháború Zajlik rét, mező fölött. Mélytengeri csend… * Bennem van a zaj, Agyamban a vér dobol. Fülbe… süket csend. * Bármily sötét is Felleg, ideér… derű. Az esővíz lágy. * A reményünk, oly’ Nagy fegyver, túlélésben. Álmok altatnak. * Erős szenvedély, Erősebb az életnél. Le lehet szokni. * Csak némán a […]

Posted by
Posted in

Don-kanyar krónikása egy poéta

Harctéri meditáció, versben, apevában és haikuban… Bizakodón gondoltam mindig, a ridegen hideg tél is lehet szép, De ma már tudom, ha ezt látjuk, akkor jobb ha, elővett régi fénykép… Itt mintha dézsából öntenék ránk a hideget, Így ezt, aztán jól beszívjuk, árokban eleget. Recseg a vastag hóréteg-jég, amikor rátaposok, De nem marad meg a nyomom, […]

Posted by
Posted in

Don-kanyari emlékezés…

Kezdő hadnagy voltam 1942.- ben… Jaj! Hideg Ölelget! Remeg testem, Lelkem, mindenem! * Itt Lélek Nem leli Nyugvó helyét! Sír is oly’ hideg. * Gaz Hideg, Maga az Ármány! És az, Hogy még lőnek is…! * Vánszorogva botorkál a lélek, de, nincs miért visszanézni, Mert azzal is csak robbanásokat lehetne visszaidézni. Álmodozó a lélek, az […]

Posted by
Posted in

Az orosz sztyeppen

Eredeti, Basó féle stílusban írt haikukban… Az orosz sztyeppen, Megérkezett a fagyás. Idő, zúzmarás. * Az orosz sztyeppen, Keblére ölelő fagy. Mini jégcsapok. * Az orosz sztyeppen Hajnali hideg kemény! Befagyott vizek. * Az orosz sztyeppen Fűtött a gerendaház… Farkas jár erre… * Az orosz sztyeppen, Növények tetszhalottak. Örökzöld fenyők. * Az orosz sztyeppen. Fehér […]

Posted by
Posted in

Felveszem a vaksötét éjszakát…

Poéta vagyok – versben és európai stílusú haikuban… Éjjeli álarcom, ha felveszem a vaksötét éjszakát És elcsendesedve, csukott szemmel álmodok, nyáréjszakát… Megidézem én, mint sámán, vad dobokkal a múlt vonalát. Ha tél lenne, lángomra csendben hullna a hó, De most jó idő van, halkan kiáltom: hahó! * Csak írni folyvást, Tentával ecsetelni. Szórakoztatás. * Toll […]

Posted by
Posted in

Mindennapi meditációknak…

Európai stílusú haikuban Falevél hullik, Elfáradt nyári világ. Öregedő nyár. * Évszakok váltják Egymást, szépen, sorrendben. Mind elvonulnak. * Csodálni való, Varázslatos természet. Én természetem? * Édes-keserű A múltba visszamenni. Gondolat szárnyán… * Hatvanhét év sok! Innen kell visszanézni. Homokóra jár! * Távolba vész, a Hosszú gondolatsorom. Minden, múlt messze. * Kis béke puszi Cuppantás, […]

Posted by
Posted in

Vigyázzunk az erdőre!

Versben és haikuban… Nap perzselte fű. Árnyékban is izzadás. Fullasztó meleg. * Járni erdőket, Bebarangolni rétet. Napfényölelés. * Ha letáborozunk, a tűzhöz gyújtóst kell hasogatni, Ha továbbállunk a parázsra meg vizet locsolgatni… Vigyázzunk az erdőre Jövünk újra… jövőre! Vecsés, 2014. január 21. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Vaddisznók és kutyák

Haiku csokor… Baso féle stílusban. Vaddisznó szeme Hajnal fényét tükrözi. Hideg pocsolyák. * Derűs a reggel, Vaddisznók már turkálnak. Terített asztal. * Izzasztó meleg, Rátelepszik a tájra. Disznó dagonya… * Liget, ritkás fák Gyűjtőhelye… fű, zöldebb! Vaddisznó pihen. * Mint zúgó tenger A nagy vaddisznókonda. Éles agyarak. *** Levendulának Illata, hegyoldalban… Kóbor kutyák is. * […]

Posted by
Posted in

Írnék én

A poéta vallomása… Élet, eltörhet Mint stráfkocsi tengelye. Gyalogút, merre? * Írnék én már valami jót is… Hangulatom borongós most is… Ugyan mi (…!), mitől vidám lennék…? Ha más életbe átmehetnék… * Lehetőségek Már semmire adottak. Kósza nézések. Vecsés, 2002. december 25. – Kustra Ferenc – Versben és európai stílusú haikuban…

Posted by
Posted in

Ragadd meg az ihlet pillanatát…

Meditál a poéta… versben, haikuban, HIAQ –ban, TANQ –ban. Ragadd… a tollat, Terítsd ki a papírost. Dolgozik az agy. * Repülj valóságba, Szárnyalj a fantáziával. Ürítsd ki lelkedet. * Írj novellát és még írj vegyesen verseket. Vess papírra sorokat, esszéket, vesszőket! Szólj a lelkednek, hogy küldjön ki muníciót, Mártsd a tolladat a tentába, mint lefogyót. […]