Posted by
Posted in

Isten veled, óév!

Fogant; HIAQ csokorban… Búcsúzunk egymástól, Elmarad, óév keserve! Le is zuhanyozunk. * Tisztaság érzése… Azzal átmegyünk újévbe. Ünnepi sereglet. * A mai tollasbál Elmarad! Mulatság? Az lesz. Ágy-meleg, majd reggel. * Éjfélkor koccintunk, Jókat kívánunk egymásnak. Akkor már új az év! * Lesz SMS dömping. Olvasni: holnap. Koccintunk. Kint a hóban játszunk. * Mi jót […]

Posted by
Posted in

Csak változó… ez a változatlan! 1/2.

Csend-filozófia – első változat, zsengén fiatal szerzőtárssal… Elmeditáltam csöndben ülve, míg élek, addig vagyok, nem változok… Meditáláskor be kéne menni a csöndembe, kulcsot nem találok. Lépcsőkorlátnak támasztom a hátam, magamban nagy rendet sikálok… * Billentyűk szólalnak, Ajtó előtt megállok most. Bekopogjak -e? Ne? * A csöndemben nincs is sikálatlan, De a bensőm nagyon kitáratlan… Lesz […]

Posted by
Posted in

A Tél hajnalpírja…

Ez mindig ideér… versben, apevában és HIAQ –ban. Borús fenn az ég Közeleg a tél. Ne siess! Ne még! Hát… el nem vetél… * Ködhomály, szürkeség, Gyászruhában a természet. Puha gyolcs az álma. * Már nyugszanak a rovarok és az állatok, Már nem képződnek ágakon nyíló rügyhalmok… Hópihékből lesznek, felvillanó csillámok. * Szikrázó Holdsugár, Szél […]

Posted by
Posted in

Kanyargós-zord

Szomorúan markolom az életem, hetven éve, Ragaszkodva, nagyon markolom, ez belém van égve… Szomorúan markolom az életem, hetven éve. Minden napért küzdök, Ragaszkodom életemhez. Véremben benne van. * Sokszor rosszul látok, könnyem fedi a nézőkémet, Nem értem büntetésem, vonszolom a keresztséget? Sokszor rosszul látok, könnyem fedi a nézőkémet. Könnyben úszik szemem, Lelkem nyomja lét-fájdalom. Keresztem […]

Posted by
Posted in

Nyár elvonul a téli lakba…

Sorok az öregségről, versben, apevában, HIAQ –ban… Minden nyár véget ér egyszer… itt hagy, szelíden elköszön. Búcsúztatja a lágyan hullámzó elő-őszi szél. Embernek bármennyire nyár volt az élete, de, őszön Nála is beköszönt már, a hűvösödő őszi szél. Nyár Ősztől Elköszön. Őszi szellő, Elmúlást jelez. Ha volt még szép nyarad, Elszállt hűvös szellő szárnyán. Ősz-fejed […]

Posted by
Posted in

Vehemensen

Egyszer, úgyis bezárja a kör, saját magát. Egyszer, úgyis megtalálja a zsák a foltját, Vehemensen bízok, hogy körön belül leszek, Vehemensen bízok, hogy a foltra rálelek. (Apeva) Míg Telik Erőmből Családomért Mindent megteszek! Míg Bírom, Családom Összetartom. Kör bezárulhat. * Mikor a családi körben, zúgva záródik a kör, Mikor a családi körben, záródás végigsöpör, Mikor […]

Posted by
Posted in

Gondolatok…-3. (HIAQ -ban)

Ha ledűlnek falak, Romba dől az összes vigasz! Jő, reménytelenség! * Jön a végrehajtó Visz mindent, lefoglalt a ház. Költözés, erdőbe! * Könnyet akarsz? Sírjál… Bánat ellen, ez tán’ gyógyír! Te vagy bús, úgy sírj Te. * Vadvirágos réten Kirándultam, nekem régen. Üdítő virágok. * Erdők, mezők zöldje Jó kis látvány a szemünknek. Szemgyönyörködtető. * […]

Posted by
Posted in

Gondolatok…-2. (HIAQ -ban)

Szivárvány nem látszik Súlyos esőfelhők alatt. Letakarva, szépség… * Mélán bámészkodok, Tekingetek a világba. Biztonság magánya. * Ínség alatt a vár! Védők, így még meddig bírják? Győz, hazaszeret! * Ostromolták Jajcát, Török, oly’ nagyon elszánt volt. Győzelem! Diadal! * Szép ametiszt serleg, Miből bátran isznak ivók! Hiszik, nem rúgnak be! * Az igazságérzet Akit folyton […]

Posted by
Posted in

Gondolatok…-1. (HIAQ –ban)

Kutya rabláncon van. A lánc erős és nem szakítható. Szárnyaló szabadság! * Kint úgy szakad a hó. Gyerekek szánkóznak, de jó! Lapátolt hókupac. * Nyárestén bográcsoz Család apraja és nagyja. Füst marja szemeket. * Kirándulás arra… Virágszedő munka, réten. Vihar! Bőrig áznak. * A lúdtollam hegye Úgy serceg a pergamenen. Kopott hegy nem ír jól! […]

Posted by
Posted in

Este a gangon…

Este a gangon, csak ülök én csendben, nem rombolom a rendet, Sötétben templomi harang szól, halkan meg is töri a csendet… Körbenézek, sötét pillanat elvarázsolja a lelkemet… A kettő együtt olyan szép, hogy kicsit leteszem a pennámat, Hátradőlök, és élvezem, mit a láthatatlan nekem nyújthat… Csillag bár világít, de a sötét valahogy olyan élő, Az […]