Posted by
Posted in

SZÓLONGATÓ

Tegnap este, amikor szobámban a sötétség a csöndet takarónak magára vette, s nem csak az elmúlt éjjel, hanem minden kósza napvég mélykék küszöbén, ahol a csillagok lángja ténferegni kezd, s a világ zajából nem marad, csak nesz, ebben a sírközeli hallgatásban, sejteni vélem vagy inkább akarom, amint szívemből mindenféle lakaton, záron, veretes kapukon keresztül szökik […]

Posted by
Posted in

VILÁGFA

Megfogadtam; céltalan derűvel, jókedveket osztok szanaszét. Színpad lesz a jellegtelen udvar, a szomszédok gáláns papírmasék, visszafelé suhan néhány árnyék, a rozsdás porolókon fennakad, a szerelmesek illetlen csókjait, ellopja a gyöngyházfényű Nap. Sziesztázni kezd, akit a gyötrő aggodalom kalodába húz. A bizonytalan, üvegcsontú idő, csonka reményekért háborúz, hátraarcot vág mind, aki csöndes, a girbegurba múltnak szára […]

Posted by
Posted in

KÖTELÉK

A fagylaltokat mind eladták. Kettészakadt a nyár. Hajtások helyett sebek rügyeznek, lombhullást játszik a táj. Avarba bújsz. Földet ér a hajnal, izzó zug a menny előszobája, vihart pányvázok képzelt hajaddal, lefoszlik rólunk a szemérem ruhája. A sors apránként iramlik belénk. Az ősz ajtaján kezed a kilincs. Kecses vagy és forró, ködképed mézsűrű, bár külalakja nincs, […]