Posted by
Posted in

A LÉLEK KISEBB TITKAI

Megkérlek arra, hogy ne sompolyogj tovább. Főleg, ne a falakon át. Szabadulj onnan, ahová sokan hívnak. Akkor is, ha magukban szidnak, a hamis szenvedők, és azok, akik felcserélhetők. Dallamos rettegés minden kísértet, árnyékból szőnek leplet lidércek, sötétben éled ujjá a fény, sebzett sorsból a kósza remény. Fekete tükröket bámul az ember, beléjük rajzol, Istent – […]

Posted by
Posted in

ÁLMATLANSÁG

Lépteim mögött a lomb összezárt, mint légszomjjal küzdő tüdőlebenyek, és megbolygatta a rejtőző gyász, az egymásba torkolló ösvényeket. A végzet kővázas fészkei mellett, lopódzott, suhant a rászedett idő, a holtak elküldték: már nem ismerlek, az élők nem sejtik, miért szerethető. Megálltam ott, hol a centrum pihent, az öröklét csálé tengelye alatt, egy zaklatott isten aludni […]

Posted by
Posted in

VILÁGFA

Megfogadtam; céltalan derűvel, jókedveket osztok szanaszét. Színpad lesz a jellegtelen udvar, a szomszédok gáláns papírmasék, visszafelé suhan néhány árnyék, a rozsdás porolókon fennakad, a szerelmesek illetlen csókjait, ellopja a gyöngyházfényű Nap. Sziesztázni kezd, akit a gyötrő aggodalom kalodába húz. A bizonytalan, üvegcsontú idő, csonka reményekért háborúz, hátraarcot vág mind, aki csöndes, a girbegurba múltnak szára […]

Posted by
Posted in

KONTRADIKCIÓ

Ellentmondás Semmi sem lehet úgy, ahogy eddig. Megváltozott az is, minek nem szabad. Elér a tudat a düledező testig, nem kellenek már az illanó szavak. És elér az öröm, de ki tudja hova, vaktérkép az ijedt döbbenet, legyen az utolsó az első vacsora, a mohó madarak fürgén jöjjenek, mert a maradékra rájár az ember is […]

Posted by
Posted in

ENGEDJÉTEK HOZZÁM

Rozsda marja tövig a fákat, ez nem a megszokott Ősz. „Anyu, az Isten bácsi? És ha éhes, akkor mit főz? Katlanban kotyvaszt -e új világokat, s ha jön a Tél, készít -e ködmönt fagyból meg jégvirágokat? Fűszernek mit használ, és kertészkedik-e néha-néha? Termetre milyen lehet; alacsony, kövér vagy langaléta? Kezére csap vajon egyfiának, ha rendetlen […]

Posted by
Posted in

A fenyő illatában

Peti a kedvenc foteljében fekve bámulja a tévét, ujjai idegesen dobolnak a karfán, lábait szüntelenül lóbálja, szerintem nem is figyel a mesére. Arra vár, hogy végre a szobájába küldjem. Anyu mosolyogva bólint. – Szerintem már elkezdhetjük – formálja némán a szavakat. Az ablak felé pillantok, kintről a szürkülő égbolt tekint vissza rám. – Petikém – […]

Posted by
Posted in

Szárnyak

Lorena a földre rogyva adta át magát az érzésnek. Az érzésnek, ahogy utolsó cseppnyi ereje is elhagyta. Távozott belőle könnycseppként aláhullva, máskor a bőréből kipárologva, végül egyszerűen kilélegezte. Elfogyott. Térdre rogyva meredt maga elé, nem is akart már távolabbra tekinteni. Csak a kemény, szürke betont bámulta. Tudta, hogy falat fog emelni maga köré. Tégláról téglára […]

Posted by
Posted in

Már tudom

Életemben először láttam ekkor túl az emberi testen. Ahogy a szépséges arc fölé hajoltam és beletekintettem az égszínkék szempárba, úgy suhant végig rajtam a felismerés: ennél sokkal többek vagyunk. Nem szövetek, szervek, biológiai folyamatok, még csak nem is gondolatok, érzések által vezérelt élőlények. Sokkal többek. A kristálytiszta tekintetből kiolvastam a végtelent. Eleinte csak megmártóztam benne, […]

Posted by
Posted in

Szaturnusz

A hatalmas Szaturnusz a tél istene, Nagy téli viharokat küld le a földre. Sajna’ igaz, ember vívta ki az Isten Haragját, mint gyarló, nagyon érdemtelen. Szereposztás adott; Isten és ember Látszik… ember, állat, növény a fényben. Ember bizony nem kapott külön szerepet, Hogy uralja állatokat, növényeket. A Föld egységes természet télen-nyáron. Mondja Isten; ember okos, […]

Posted by
Posted in

A Nap könnyei

Fáradtan nézett ma is le a szikár, kiaszott Földre. Szemeit mélán legeltette, s bámult a hideg rögökre. Emberek odalent vadul éltek, kábán, bambán haldokoltak. Életükből hiányzott az öröm, kevesen voltak, kik mást nem okoltak. Naponta harc és fájdalmas küzdelem… A Nap látott minden rútságot. Érezte: szíve megtelt közönnyel, s elege lett ebből a világból. Kérte […]