Posted by
Posted in

Viselt körülmény…

Hétköznapi pszichológia… meditáció. Ahogy a Hold megvilágítja a fákat, Nekem úgy kellene felismernem mákat, Ahogy a Hold megvilágítja a fákat. * Így öregen, lehet, Nem is kell már felismerés… Hold meg csak, világít. Szerelem szárnyán repkedtem, Örök szerelmet reméltem. * Az élet értelme vajon a lét? Vagy lét adja az élet értelmét? * Ha nincs […]

Posted by
Posted in

Életem untatott

(bokorrímes) Mint a méhdongásnak harsanása, az életem ily’ zajjal rohant le engem, Az óta már volt sok-sok rohama, de éppen, az életem untatott engem. Sokszor jelent meg egy-egy vad és nagyon zúgó darázsraj… ők is, mind csak engem… (Kínai forma – „Vágyódás délre”: “Shiliuziling” 1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa) Lét! Mért nem szép? […]

Posted by
Posted in

Feladjam?

Feladjam, ne adjam? Ez itt a kérdés? Sok a körülmény, mi legyen a döntés? Tudok én dönteni jól és vagy rosszul, Kérdés, hogy az élet mit ad válaszul. Még áll a vár, de lassan lakatlan lesz. A jövőmet várom, várom, hogy mi lesz? Átcsap-e sorsrontó tragédiába És mint senki, mehetek vakvilágba. Ötven éves vagyok és […]

Posted by
Posted in

Elmúltak a…

Hétköznapi pszichológia, egy szerelem margójára… Elmúltak a szerelmetes nappalok, Már nincsenek meg, szerelmes hajnalok… Hidegen a semmi zenél, Nappal is fáj a csóktalan éj. Voltak holdvilágos Esték, szerelmes hajnalok… Ma már csak szép emlék. * Gyűlöljön-e engemet unottan szeretve, Vagy szeretve gyűlöljem… érte megremegve? Falak között gyűlölet támad, Szeretve simogat és eltemet, kiált utánad. Mit […]