Posted by
Posted in

Otthon

Otthon Ott él a már ritka, ártatlan fehérben, a kosz gyermekében a romlott szürkében, és mikor nem ropog a hó léptünk nyomán, a téli esőben is ő dobol tompán. Ott a nedves aszfalt fekete arcában, és ő fakaszt rügyet vagy vész el az árban, míg a tavasz könnyből némán kapát farag, lent a dagadt sárból […]

Posted by
Posted in

Nem fogadott hívás

Már megint csörög a telefonom. Gyorsan begombolom az ingemen az utolsó néhány gombot, aztán rápillantok a kijelzőre. Anyám az. Már megint. Mivel alig tíz percem van rá, hogy leérjek a buszmegállóba és elkapjam az utolsó olyan buszt, amivel még esélyem van időre beérni az irodába, hagyom a mobilt tovább csörögni. Majd este visszahívom. Kapkodva felhúzom […]

Posted by
Posted in

Otthon…

Otthon-sorozat 1. Nálam Otthonomban épp űzi jó kutyám cicám. Senki sem kiált. 2. Nálad otthonodban épp űzi jó kutyád, cicád. Látom innen, jól! 3. Jó étvágyat 1 Otthonunkban ott vár ki főzte,, jó ebéd!… van-é kanál is? 4. Jó étvágyat 2 Otthonunkban itt elfogyott az összebéd!… Evett Vendég is. 5. Hol 1 Otthonról távoz’. Megteszi, […]

Posted by
Posted in

Halkan a havon

Halkan a havon   Fölénk hajol a Bakony; tiszta-szép szava szól halkan a havon… Hosszú haját befonta, sötétszín kendőjén pihen a szél. Csss… figyelj csak; mihozzánk – hozzám és tehozzád beszél.   “Gyermekeim…” – suttogja, s mi csak állunk ott némán… Magához láncolt a pillanat; egy kicsit örökké vált. Egyetlen pillanat, s a szaggatott szívekben […]