Posted by
Posted in

PEER GYNT

Ifjúkorom emlékei, elengedem őket, Mint őszi tölgy a sárgult levelet. Lebegve, szállva hulljanak az Avar rejtekébe, pihenve a régiek felett! Itt voltak, míg éltek, most egy másik világ, Érett férfikorom vágyának lángja ez. Réges-régen eltűnt ifjúságom, mint A horizont, amikor lenyugvó napot elfelez. Nem volt életemben soha Másokat lehengerlő, sok férfit égbe emelő Léha-céda Nő, […]

Posted by
Posted in

MÚLT, JELEN, JÖVŐ … A SÓLYOM

Nem szoktam munkától, felelősségtől, Ellenféltől, egyébtől sohasem félni. Nem szoktam senkinek semmit Csak úgy ígérni. Egyszerűen nem tettem mást, Mint végeztem a dolgom. Társamnak gyakran azt mondtam: Bízz bennem, hidd el, megoldom! Emlékszem, életem kereke úgy, mint másnak, Fenn a fényben, a magas ragyogásban Végig úgy volt. A végén iszapban, kátyúban, sárban, De nagyon a […]

Posted by
Posted in

A száműzött

A száműzött   1. Szeretnék… De szeretnék otthon lenni… almafámról almát enni. Almafámról körtét enni. Minden vágyam csupán ennyi? Elkergetett Démon, messze, hol a hazám teste-lelke? Bolyongok a senki földjén, ágyam ott, hol ér az este. 2. Nem! Én mindenütt otthon legyek! Ahol hiszik a Nagy Egyet, ahol a szép csúnyát kerget, ahol égbe nőnek […]

Posted by
Posted in

Szeretet verseim

Első verseim mi másról is szólhatnának, mint a szerelemről és a szeretetről. Ez természetes, hiszen a Lélek ezt a dimenziót ismeri (el), így törvényszerű, hogy sok ilyen témájú alkotás születik szerte a világban. Szerintem két ember nagy találkozása abból áll, hogy felismerik egymás szemében a csillogást, lelkük összeér, és abban a pillanatban a Sorsuk végérvényesen […]

Sáros életem
Posted by
Posted in

Sáros életem

Rajtam maradt valami átok, ringat az álmatlan éjszaka ébreszt az álmos reggel lucskos életem, sáros életem, hol hagytam el, és hol találom? Elszakadt blúzok, kopott ruhák, fércelem, foltozom felveszem, szeretem, el nem engedem. Valami öltöztet, eltakar de vannak a régi álmok színük még felkavar. Valami átok, az álom elkerül, sáros életem hol hagytam el és […]

Posted by
Posted in

Sok perc… magányban

Magányról meditálunk… Mindig egyedül lenni, magányba bebújva… Este, egyedül feküdni, várni a reggelt… Éjjel rémálom… átélni, izzadni furcsa, És a sötétben képzelni, társas életet. (apeva) Ágy Rideg, Lepedő Izzadt, gyűrött. Hiú ábránd volt. * Percek múlnak, a szívem dobogása épp lassul, Fárad sóhaj, elhagyja a magány izzadt ajkát, De ő mellettem csak fekszik, elmenni… nem […]

Posted by
Posted in

Kérem

Rájöttem, nem tudom hogyan tovább, Egyet előre, kettőt meg hátrább? Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Jó lenne már előre haladni, Sikerrel nem hadilábon állni. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Borzalmas látnom nálam hülyébbek, Bőven gazdagok, sikeresebbek. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak […]

Posted by
Posted in

Sors

Sors! Én veled szemben nem bűnöztem, Velem szemben ily’ rossz miért valál? Rossz életem, így sorom van nékem, Ebből majd csak egy kiút… a halál? Budapest, 2001. január 30. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Lefagyott élet…

Életről vizionálás… Ki törődik velem, az életnek én is csak a nagy játéka vagyok, És egyszerűen nem tudok eltűnni láthatatlannak, ha akarok. Egyedül vagyok, mint totemfa a jéghideg temetőben, Még képlékeny is lehetnék, ki igényli hideg időben? Bennem is volna a jobbítás igénye, De ez biz’, senkinek nincsen az ínyére. * Egyedül vagyok, Meghalok a […]

Posted by
Posted in

Fa ló

Siker záloga a szerencse… Ford mondta: hagyja dolgokat folyni, Ha nem tudja azt megváltoztatni. Ö ügyes volt igen jól csinálta, Így ő lett autósok királya. Megvallom, próbáltam én is így És nem lettem sikeres imígy. Pedig jó módszer, talán való, De oly’, mint a trójai fa-ló. A jó öreg ló is alkalmas, Sikert hordozza a […]