Posted by
Posted in

Az árvácska

Aznap már korán reggel felébredt, és úgy döntött, kivételesen nem alszik vissza. Miután kijózanító hideg vízzel megmosta az arcát, nagy gonddal felöltözött. Szeretett volna az alkalomhoz illően nagyon szép lenni. Fekete bársonyruhát vett fel hasított bőr bokacsizmával és bézs színű kabátkával. Lágyan leomló barna haját kontyba tűzte, nyakát puha, vajszínű kendőbe burkolta, majd kezébe vette […]

Posted by
Posted in

Holnap Karácsony…

Hú… Holnap itt a Karácsony Az életben a szeretet szigete, imádom. Emberek! Csak fogadjuk el, szeressük egymást, Békében-szeretetben éljünk, ne tegyünk mást! Vecsés, 2011. december 23. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

A fenyő illatában

Peti a kedvenc foteljében fekve bámulja a tévét, ujjai idegesen dobolnak a karfán, lábait szüntelenül lóbálja, szerintem nem is figyel a mesére. Arra vár, hogy végre a szobájába küldjem. Anyu mosolyogva bólint. – Szerintem már elkezdhetjük – formálja némán a szavakat. Az ablak felé pillantok, kintről a szürkülő égbolt tekint vissza rám. – Petikém – […]

Hazug advent
Posted by
Posted in

Hazug advent

Álmot leső esték Adventi csillagok Lekopott a festék Értetek sírhatok Kihűlt szeretetben Nem csillan már remény Állunk mind, hitetlen Öröm, csend ünnepén Hiába gyújtod meg Elalszik a gyertya Szívekben nincs meleg Képmutató példa Csillogó plakáton Üvölt a december Csendedet, barátom Ellopta a sztender Harsogó és fénylő Hazug várakozás Marketingtől vérző Lázas a látomás Szégyen ég […]

Hiányod megfagyott bennem
Posted by
Posted in

Hiányod megfagyott bennem

Hiányod megfagyott bennem Hajamba túr az őszi szél Emlékszel? Álltunk az áprilisi szélben… Most november zúgva fújja az emlékezés galád halál énekét a gyertyaláng felé, s minden csepp könnyem jégtövis mi a szívembe szúr, s a téboly bennem a hangodon kacag. Fagy-bilincs szívemen a bánat. Szorít míg sírodhoz ér lábam és a vizes avar fedi […]

Posted by
Posted in

Szárnyak

Lorena a földre rogyva adta át magát az érzésnek. Az érzésnek, ahogy az utolsó cseppnyi ereje is elhagyta. Távozott belőle könnycseppként, aláhullva, máskor a bőréből kipárologva, aztán végül egyszerűen kilélegezte. Elfogyott. Térdre rogyva meredt maga elé, nem is akart már távolabbra tekinteni. Csak a kemény, szürke betont bámulta. Tudta, hogy falat fog emelni maga köré. […]

Posted by
Posted in

Az egyetlen fegyver

Szükségem lenne egy fegyverre. Olyanra, ami egyszerre képes a Földet marcangoló eszméket a Pokol tüzébe taszítani, és a csodásakat az ég olyan magasságaiba emelni, ahol már angyaltollak hullanak alá. Szükségem lenne egy fegyverre, amely nem gyilkol. Mert valamit tenni kell. A káosz, ami közelít, nem érhet el bennünket teljesen. Valami módon akadályt kell állítani az […]

Posted by
Posted in

Szerető szózat

Szerető szózat Szerető szózat 1. Mindent szeretek! Nagyon, nagyon… és azt is, amit gyűlölök. 2. Mindent szeretek! nagyon, nagyon… és azt is, ami rózsaszín. 3. Mindent szeretek! Nagyon, nagyon… és azt is, ami én vagyok.

Posted by
Posted in

A legnagyobb kincs

Akai Katalin                   A legnagyobb kincs Szemüveges, szőke kislány bandukolt az út szélén, egyik copfjából hiányzott a masni, míg a másikban fehéren kókadozott. Sápadt arcáról a szeplők szinte le akartak ugrani, úgy virítottak. Kopott, magas szárú fűzős cipőjéből vékony virgácsokként bújtak elő pamutharisnyás lábai, hogy aztán eltűnjenek sötétkék szoknyája alatt. Verőfényes tavaszi nap volt, az […]

Posted by
Posted in

Fényfonal

Állunk egymással szemben. Csak nézed a bőröm, amit érinteni vágysz, csak nézed a testem, ami templomod lehetne egy rövid időre. Látom a szemedben magamat. Látom a szemedben a nőt, aki itt és most vagyok. A burkot, amiben élek. És most arra kérlek, te is láss! Oszlasd fel a körvonalaimat! Hagyd szertefoszlani a bőröm! Láss a […]