Posted by
Posted in

A csendem az enyém?

Elmélkedés Európai stílusú tankában… Engemet szeret A csend, össze is bújunk. Így, ketten vagyok? Ölel, visszafog s csitít Lelki bánatot tompít. * Csendes éj szétmar! Magány sötét, urizál. Egyedül… lét, győz! Csendem, éjben ijesztő, Magányom oly’ dermesztő. * Új veszekedés, Este bor, éjjel a vágy! Majd, csendben cigi. Csendben izzik fájdalom, Csellengő füsttel oltom. * […]

Posted by
Posted in

Mikor… ha majd!

Konklúzió Tankákban: Mikor a bántó zajt csend szövi át… Mikor sokágú villám elvakít… Mikor menekülünk a folyón át… Mikor az ég, a létből kiszakít… Ha majd úgy érezzük, nincs már tovább… Ha nem jó az, hogy neked tenni kell… Ha majd úgy véljük, hogy így ne tovább… Ha itt az idő és már menned kell… […]

Posted by
Posted in

Minden a helyére kerül

Út? Idő mosta, Előttem köd. Sehova. Jé, hová mennék? Nincsen semmi véletlen, Régi nóták fülemben… * Szív? Nincsen vágya, Terveket lepi rozsda. Hűvös magányban. Lassan elmúlnak évek, Békés nyugalmat kérek… * Minden helyére Kerül, lélek szelídül. Őszek napjaim… Ismeretlen, már nem vonz, Öreg napok. Csend úgy vonz… Vecsés, 2014. december 1. – Kustra Ferenc – […]

Posted by
Posted in

Tavasz, az alkonyban

A szerzőpáros, tankában gondolkozott… Halvány, almabor Színe van égnek… messzi! Pirulás múlik. Csend hullik, mint szép áldás, Meghitt most a rügyvárás. * Fönt a sok csillag, Vibráló fényt terít szét. Ég, mint kótyagos… Szerelemittas percben, Szívünkben mámor serken. * Este már ernyed, Táj, sötétségbe simul. Holdudvar nyílik… Vágy nyugszik, minden békés. Megfogant régi érzés… * […]

Posted by
Posted in

A télről, tanka csokorban

A tanka csokrot európai stílusban írta meg a szerzőpáros… Fehér hósapka, Tejszínű a hegyvidék. Jégkristály varázs. Ködnek fátyla körülvesz, Így még, lelkem is elvesz… * Lóg lekókadva, Jégcsap ereszek dísze. Melegben olvad. A semmiben bolyongok, Csak egyedül ballagok. * Fenyők ruhája, Porcukorszerű lepel. Tűlevelet fed. Út, jégesőbe vezet, Közben, szárnyal képzelet. * Befagyott forrás, Senki […]

Posted by
Posted in

Filozofikusan apevákban

és tankákban… „Vers” Helyett, Ezeket Írjuk! Másként Festett képeket… Naplemente: szép. Szavakban festőiség. Tömör a gyönyör. Bíborszínű égalja, Szempár tűnődik rajta. * Lét, Nem lét, Hatása Mit sugallgat? Kell még küzdeni! Pók szőtte selyem, Szálán élet hintázik. Most még nem szakad… Rég volt! Vajon lesz-e még? Küzdj érte, közel a vég! * Old Lelked Gúzsát […]

Posted by
Posted in

Ó! A szélkakas…

Ó! A szélkakas, Folyvást szolgálatban van. Pihenni sem tud. Ifjonc, pörög szüntelen, Le nem áll, türelmetlen. * Ó! A szélkakas, A kémény legfőbb őre. Füstirányító. Kéményen szél karolja Ő a füstöt sodorja. * Ó! A szélkakas, Gólyákat elüldözi, Harcos kéményőr. Hű őre a kéménynek, Gólyák nem fészkelhetnek. * Ó! A szélkakas, Nélkülözhetetlen ő. Szélerőt befog. […]

Posted by
Posted in

Álmom csak kecsegtet

A leírás, TANQ -ban… Álmom csak kecsegtet… Csatatereket, nem győzőm… Fénytelen nappalok… Álmodni jó… hiú remény? Nappal szeretetben szegény. * Elmúltam már hatvan… Vannak, sok kis csataterek… Lét, legyőzhetetlen… Évek gyorsan tovaszálltak, A vágyak még motoszkálnak. * Öregség bajjal jár… Tervezni, immár minek is… Örülni a mának… Az öregség bajról regél, Élj mának, holnapot remélj. […]

Posted by
Posted in

Életből kiragadott részletek… 1.

Európai stílusú tankában válogatott a szerzőpáros… Egymás nélkül a Csillagokkal… elveszünk. Bolyongás útja. Fenn bolyongnak csillagok, Társ nélkül egy sem ragyog. Árny a magányom, El nem hagyott villanás. Így, örök társam. Magány villan az árnyban, Életemben hű társam. * Az ember esze Nem jön meg idejében. Utólag okos… Hibáinkat utólag Javítanánk futólag. * Rázd fel […]

Posted by
Posted in

A sokágú fénykardok…

A villámlást, Basó féle stílusú Tankában örökítette a meg a szerzőpáros. Villám szabdalja, Földig lógó felhőket. Szinte világít. Vészjóslón fúj dühös szél, Romboló vihar eszmél. * Már, tornyosulnak A vastag esőfelhők. Villámlik, dörög. Sűrű felhők vonulnak, Villám szárnyak villognak. * Vészterhes felhők, Nagyon-nagy esőt hoznak. Villám cikázás. Ég dörög, nagy a robaj, Nagy vészt jósol […]