Posted by
Posted in

Tavaszi szél

(3 soros-zártükrös) Szélvihar, öt ujjal tépdesi az erdőt, Döntené a sziklát… de nem éri át őt… Szélvihar, öt ujjal tépdesi az erdőt. Hűsége töretlen, minden évben visszatér, Elmeséli nagy hangon, téli nyugvás mit ér… Hűsége töretlen, minden évben visszatér. Most, hogy megjött, vasaltsarkú, döngő léptekkel, Egyből dühöngött, nem törődött erényekkel… Most, hogy megjött, vasaltsarkú, döngő […]

Posted by
Posted in

Tavaszi virradat

A tavaszról, a tanka csokrot eredeti Baso féle stílusban írta meg a szerzőpáros. Kopár faágak Közt botladozik a szél. Ágon, vastag jég. Szállj tova téli álom, Mikor tavaszra vágyom. * Pihen csillogva, Havas, mesebeli táj. Szikrázó napfény. Még könyörtelen, konok, Én türelmetlen vagyok. * Süvöltő szél a Lombok között, rémisztő. Nagy hidegérzet. Bennem ébred kikelet, […]

Posted by
Posted in

Éledő természet

Már itt a tavasz… eredeti Basó féle stílusban írta a szerzőpáros. Szél simogatja Lágyan, mi elé kerül. Rügyet szellőztet. Szél játszik az ágakkal Nap elvonul fáradtan. * Árad a patak, Jéghegyek már olvadnak. Föld felújítás. A hegyet köd takarja… Ne lássák, azt akarja. * Bokron, friss levél, Ágak közt, szél danolász. Fű sarjadása. Égen egy […]

Posted by
Posted in

A nyár, már itt kóricál…

A nyárelőről TANQ csokorban írt a szerzőpáros. A bárányfelhőcskék Habosak, mint egy szép hullám. Ó, napfénysugarak! Selymes füvek fürge ujja, Itt a nyár, ő itt van, újra. * Szivárvány derűje Borítja messzi láthatárt. Szép a szín-kavalkád. Szoknyában jár a képzelet, Horizont lelkét kémleled. * Hajnaltájt, a csendet, Macska léptei zavarják. Köröm tán’ nyikorog. Aranyporban él […]

Posted by
Posted in

Magával sodró a tavasz illata…

A tavaszról, a szerelemről TANQ csokorban írt a szerzőpáros. Ágyamban dúlás volt! Hold, erősíti szenvedélyt! Reggel, tavasz virrad! Álom volt, de most már való! Tavasz hozta, vérforraló… * Itt hagytad illatod, Mélyen szippantok belőle. Búcsúhajnal volt ez? Elszállt meghitt pillanatok, Mint a tavaszi illatok. * Hited, ne hagyjon el, Lepedőt mosom, visszavár. Némán koncentrálok! Örök […]

Posted by
Posted in

Tavaszodik

Madárdaltól hangos az erdő, Mezei csokor lett a mező, Mégis kizöldül a temető. Nap bekacsint függönyön keresztül, Családban, lakásban öröm zendül, Jó idő jön, tavaszon keresztül. A tél mérge végre már elfolyik, Sáros hólé tetőről lefolyik, Hurrá! Hurrá! Végre tavaszodik. Budapest, 1997. március 2. – Kustra Ferenc József

Törje Mátyás
Posted by
Posted in

Törje Mátyás

Zord idő, dermedt, hideg tél, kabátomba kap, fúj a szél, átfagyok. Csontomig hatol a hideg, lüktetésen fájó ideg, fog vacog. Zúzmarát lehel egy sóhaj, Istent kérő, ima s óhaj égre száll. Téli hideg kertek alján, jeget törő Mátyás napján továbbáll.

Tavaszváró
Posted by
Posted in

Tavaszváró

Szép kikelet gyere már! Fújd el a föld ridegét! Szél ha zenél, az idő is muzsikál tefeléd. Fénylik az ég. Veled itt most csepeg, olvad a jég. Jöjj ide! Törjön a tél. Pirkad az új tavasz, él. Égnek a fények, a tél megy, s az idő viruló. Part köve fény peremén, csendesen elsimuló. Víz bugyog, […]