Posted by
Posted in

Szél

Szürke az ég, fáradt vándor a szél, Messzi tájakról mesél és regél. Hoz magával szagokat, illatokat, Meg talán szálló papírt és porokat. Vágtatott erdőn, mezőn és hegyen, Keresztülsüvített a völgyeken. Bebujt az állatok bundájába És behatolt a szalmakazalba. Mesélhetne emberekről, tájakról, Erdők fáiról és nagyvárosokról, De mi nem nagyon értjük azt, mit nyüszít, Így dolgavégezetlenül […]