Posted by
Posted in

SZÓLONGATÓ

Tegnap este, amikor szobámban a sötétség a csöndet takarónak magára vette, s nem csak az elmúlt éjjel, hanem minden kósza napvég mélykék küszöbén, ahol a csillagok lángja ténferegni kezd, s a világ zajából nem marad, csak nesz, ebben a sírközeli hallgatásban, sejteni vélem vagy inkább akarom, amint szívemből mindenféle lakaton, záron, veretes kapukon keresztül szökik […]

Posted by
Posted in

OLYKOR

Néha szavadból fonom meg napjaim, néha úgy hiszed, hiába, nem érted. Néha felszítod rejtőző vágyaim, néha szemedben látszódom keménynek. Néha nincstelenné sarcol a kétség, néha rám húzod lepledet. Színtelen. Néha hiányom az egyetlen érték, néha változol. Mélyen és hirtelen. Néha úgy hiszem; sziget vagyok kavargó tengeredben. Lassan elhiszem; sziget vagy. Metszéspont a végtelenben.

Posted by
Posted in

SZÍVFELFALÁS

Kendőzetlenül, nyíltan, nem fonákul. Bizalommal telve és nem galádul. Szomorúan talán, ha a sors megrándul, de félelem nélkül, s várva, hogy kitárul valakinek karja, ahová bebújhatsz, ölelhetsz erősen, tudván, el nem bukhatsz, bár botlottál már százszor, s elfordultak sokan, kik vétkük cicomázva méricskéltek ugyan, ám nekik sem tágabb a végtelen, és nem válnak többé attól, […]

Posted by
Posted in

BOTANIKA

Ebben a kertben a bokrok máshogy, hajladoznak az almafákhoz. Ebben a kertben a szilvák kékjét, rubinnal festik a naplementék. Egy képzelt kertben a fenyőgallyak, szemérmes fészket takargatnak. A képzelt kertben a százszorszépek, pázsitra zuhant csillagképek. Egy képzelt kertben tejüveg szirmok, a hajnal vérét festik magukra, egy képzelt kertben az, ami tiltott, a halál jogtalan, alanyi […]

Posted by
Posted in

Oximoronban, haikuban elmélkedés… 1.

Ősz, a végtelen Csend és béke, napsütés. Viharos szellő! * Bátorító hangot hallok, hogy bármit elérhetek… E nagy lehetőség ébreszti bennem a kétségeket! Végiggondolom, már végigálmodtam az összes álmom, De ez csak álom maradt, lehetőség nincs, ezt fájom. Régi fekete-fehér fényképek, már fakultak Velük, már a friss vágyaim is eleve szakadtak. Az ember ne legyen […]