Ars poetica

Nem keresem, a vers mit akarhat üzenni;
Hallgatom csak a ritmust, hogy ver benne a szív –
Vajon van-e neki?
Csillan-e napfény törtarany szavakon,
És dallama nárdusolaj-e fülembe?

Szólamait szinezi-e kíséret,
És mi a hangszerelés:
Főnévre csak a főnév, és az igére mindig ige?
Rím-e a ragrím?… Zönge a tompa?
S mondd, hol az alt, ha mekeg csak fennen az e?

Rejti-e szókép, mind, ami lélek,
Vagy csak úgy, egyenest, kiabálja feléd;
S rezdül-e húr a szívedbe’,
Bárha nem érted is azt, amiért?

És van-e lelke annak a képnek;
Nem csak üres metafóra? –
Lázálmok viziós viziója,
S nincs, amit állít, és nem sírnak benne miértek.

Fészekben, levelek közt megbúvó
Lel rád csak, s észrevételenül;
Ám ha te is keresed, megnémul, fut, menekül –
És ott marad csupaszon a közhely-mond’nivaló.

Mert balga a költő is, aki véli: gondolata milyen új.
Százmilliószor írták már azt mind le előtte –
Hogy lehetne akár egy verssor is csak övé?

Mégis… Több a hogyan, az akárhány százmilliónál
– Gén kell hozzá, ez biz’ igaz, a szívnek szemsugarából –,
S megszólalhat úgy ugyanaz, ahogyan soha még.

És már – látod? – nem ugyanaz. Most már a tiéd.

Nem akarok hát verssel semmit üzenni.
Szívdobogásom írom csak bele én,
Ritmusa majd maga mondja el: ahogyan;
S te megérzed, szárnyal-e szó tefeléd.

Jeney András
Author: Jeney András

Jeney András az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2008. cím birtokosa. Falusi parókián, hatgyermekes lelkészcsaládban nőtt fel. Származása miatt csak a műszaki pálya állt nyitva előtte, így gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd matematikussá képezte ki magát és a Miskolci Egyetem különböző matematikai tanszékein futott be karriert. Irodalmi érdeklődését a szülői ház, elsősorban édesanyja keltette fel. Költői készsége más irányú polgári hivatása miatt sokáig szunnyadott, hogy aztán a 90-es években búvópatakként törjön elő. Alkotásai – elsősorban versek, de néhány prózai mű is – azóta folyamatosan jelennek meg antológiákban, valamint más nyomtatott és elektronikus fórumokon. Sok-sok irodalmi délután, könyvbemutató meghívott vendége, rádió és helyi televíziós műsorok szereplője, pályázatok sikeres résztvevője. 2008-ban ő lett az Irodalmi Rádió legjobb szerzője. Két önálló verseskötete jelent meg, Útra ha keltek (2004) és Fölfelé visz a folyó (2009) címmel. Családi háttere irodalmi munkásságában is meghatározó. Önmagáról ritkán, a világ sötét felé rohanása miatti aggodalmáról gyakrabban ír, de szinte minden ilyen versében az ellenpont, a megoldás fényeit is felvillantja. Vallja: a vers lényege a képes beszéd, a ritmus, a dallam, a formával harmóniában lévő – direkt üzenetet nem, ám mégis –, az érzelem és az értelem dimenziójában egyaránt világos mondanivalót rejtő fogalmazás. Talán matematikusi alkata miatt is a szabályos, kötött...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A pokol kapui 2.

A pokol kapui2. A pokol kapui tátott szájjal nyitva állnak annyi bűnös lélek lépte át a földi világot, A bűnbocsánat ismeretlen fogalommá vált a felelősségrevonáskor

Teljes bejegyzés »

Magány a padon

Edit Szabó : Magány a padon Nem is tudom,hány éve vagyok magas fák alatt egymagamban, régen én is szép fa lehettem, hatalmasra nőve ég alatt.

Teljes bejegyzés »

Köszönet

Nektek, kik nem kérdeztétek honnan jöttem s mi tett olyanná, amilyen ma vagyok. Nektek, kik megadtátok nékem szusszanó létemben a fény-pillanatot. Vesszen, mi múlt, háborgás

Teljes bejegyzés »

Lesz-e még holnap?

  Bíborfekete felhők hada a földet lábával tapossa, hörög az égbolt veszetten, tombol annak pusztító ereje.   Keringő villámok hada cikázik, a pokol kovácsa odacsap

Teljes bejegyzés »

A térkép

    Az arc a múlt térképe, megtapossa az élet lehelete, mint a papírt megrágja az idő foga, s a tinta már nem fog rajta.

Teljes bejegyzés »

A bűn

  Soha nem öltöd újra, nincs az a tű, az a cérna, ami összefércelhetné azt a lyukat, amelynek létrejöttét te akartad.   Elveszítetted az esszenciáját,

Teljes bejegyzés »