Rózsa Iván: Nuovo status quo di Firenze
In Hotel „Le Due Fontane”:
La vita era come Gesú’pane…
Vicino con autobus il Cenacolo di Andrea del Sarto,
Piú vicino en la piazza del albergo „Un Caffé” sardo.
Nostro viaggio di nozze era un mese in Sardegna:
Giá abbiamo nuovi amici sardi en la Piazza della Santissima Annunziata.
Spesso piovva, pero ogni giorno tanta buona cosa successe con noi…
Speriamo, che il Arno no sará troppo capriccioso mai e poi…
Tre minuti a piedi: e ecco il Duomo!
Noi siamo in centro di Firenze, certo!
Il giorno di San Valentino abbiamo fatto un bacio:
Naturalmente, come tutti, en la Piazzale Michelangiolo.
Nostre citte favoriti erano Roma e Venezia;
Pero dopo questa vacanza forse Firenze la prima!
Ritorniamo, perché la cittá é piú bella in primavera:
Dopo Bargello, Accademia, Uffizi et cetera…, noi Palazzo Pitti aspetta.
Passegiare in il Giardino dei Boboli – nostra destinazione nuova:
Altra parte di Firenze e fiume é quasi la stessa bella.
Non solo una cittá é eterna:
In pericolo é tua gloria, Roma!
Budakalász, Ungheria, il 18 di febbraio 2016, venti versi dopo una vacanza bellissima in Firenze…
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...