Túlél a lélek

Az emberek eredendően rosszak!

Szakítottam  a Édenkert tiltott fájáról, én is az vagyok!

Mind azok vagyunk.

Akkor miért ítélek?

Hisz magam is ítéltetem…

Leszúrtak!

Belém mártották a kést!

Van, hogy az ember nem előre megfontolt szándékkal öl.

Csak úgy megteszi.

Talán önvédelemből…

Igen, önvédelemből tette.

Pedig én nem támadtam.

Sőt ha, jól emlékszem kértem!

Kértem, hogy szúrja belém.

Mivel tudja az illemet, nem ellenkezett.

Megtette.

Mélyre döfött.

Pontosan tudta hova, s miként,

hogy ne fájjon sokáig.

A bérgyilkos pontosságával.

Kár volt.

Nem értem.

De most vér tapad a kezéhez.

Kellett ez neki?

A lelkemet nem találta el, hiába a már- már művészi pontosság.

A lelkem örök túlélő.

A testet leszúrhatjátok!

Gyertek!

Úgysem tanulok soha a hibákból!

Újra felkínálom a lehetőséget!

Tálcán nyújtom a tőrt.

Mindenkinek ugyanazt, hogy senki ne tudja meg soha.

Védelek benneteket mindig.

Újra meg újra.

Vajon miért?

Miért nem engedem, hogy gyilkosnak bélyegeztessetek?

Hisz megérdemlitek

Sokszor igazán megérdemelnétek.

Szakítottam a jó és rossz tudásának fájáról.

Én haraptam először…

 

 

 

 

2009-03-14

Potyó Katalin Borbála
Author: Potyó Katalin Borbála

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi. Azóta múzsák jöttek, mentek. Az egyetem véget ért. Az írás folytatódott. Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Réteges emlék
Versek
Barbina Melinda Barbara

Barbina Melinda Barbara: Réteges emlék

Magányosan keringő homályos éjszakák, Rekkenő hőségből melengető félkabát, Sárguló lombtetők, majd az első havazás: Mélázva derengő, múlhatatlan akarás… Képzelt valóságban lovagló ábrándok- A félkabáttal eltűnő

Teljes bejegyzés »
Prózák
Barna Benedek

Kire kell bízni a virágokat?

Volt egyszer régen egy Zerzura nevű városállam, amelyet egy végtelen sivatag közepén zöldellő oázisban építettek fel, hófehér márványból. Ennek a városállamnak a tizenkettedik kormányzója rajongott

Teljes bejegyzés »

Vendike

Vendike. Vendike mosollyal arcán született Ezzel mindenkit megörvendeztetett Azóta sem tűnik el arcáról mosolya Amivel vetekszik csupán huincutsága Mióta először horgászbotot látott Minden nap csak

Teljes bejegyzés »

Bendzsike

Bendzsike Harmadik fiúként született Bendzsike Kicsi lénye beletemetkezett mélyen a szívünkbe. A szeretet sugárzik mosolygós arcáról Elbűvöl mindenkit, s levesz a lábáról Zene hallatára dervis

Teljes bejegyzés »

Falvak-városok

A Budakeszi kisváros közepén felújított ABC áruházban András már mindenkit ismert. A szemüveges pultos nénit, az árufeltöltő copfos fiatalembert, a gyakorlatra érkező tanulókat és a

Teljes bejegyzés »

Petike

Petike Add Uram áldásod Petike unokámra Derék emberré váljon ez szívem vágya Hogy vigye a fáklyát boldogulására Dolgos életének mérhető hasznára Ne terhelje őt tovább

Teljes bejegyzés »