Rózsa Iván: Mértékletesség, éleslátás
Poros út
A poros útnak eső kell. De a túl sok csapadék árvizekhez vezethet a folyóknál. Egyenletes elosztást kérünk hát az Istentől!
Keresztény buddhisták
Aki számos alakban élt már egyszer-sokszor a Földön, annak meg sem kottyan a feltámadás!
Mint…
„Mint ruha másról a boldog szerelemben”, úgy hull le a zöld hályog az emberek szeméről. Aki eddig homályosan, most már élesen lát…
„Ki vagyok én?”
A művészek féltékenyek egymásra, és egymástól lopkodva „szereznek” műveket. Ilyen értelemben én nem vagyok művész. Meg kellene egyszer, végre már fogalmaznom, kimondanom, leírnom: végül is ki vagyok én?
Rend
A nő legyen nő, a férfi legyen férfi! Adjunk fazont a világnak, ne csak divathóbortok vezessék! Éljék meg a maguk valóságát az emberek!
Valóság
A magam valósága a világ valósága. A saját világom valósága. De hány embernek van saját világa? Ki éli valóságos valóságosan valójában az életét?
Következetesség
Konzekvens egyedek… Egyes korokban korán haltok, más korokban viszont rendet tartotok fenn. Válasszunk magunknak korszakot!
Mértékletesség, éleslátás
Mértékletesen él, aki élesen lát…
Éleslátás, mértékletesség
Élesen lát, aki mértékletesen él…
Anyagiak…
Úgy él, mint Marci Hevesen, aki megteheti…
Stílus
De a bunkó öltönyben is, a Parlamentben is, bunkó marad…
„Európai” Bizottság
Fogadjunk örökbe magyarok mind egy migránst! Persze jó pénzért… Mondjuk, fejenként 250 ezer euróért!
Budakalász, 2016. május 2-7.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
