Az Irodalmi Rádió szerkesztősége bemutatja Kühne Katalin alkotónk Magzatlét című rövidprózáját Radó Denise előadásában.
Kühne Katalin: Magzatlét
Amikor még édesanyám méhében tartózkodtam, elvarázsolt a csendszőtte világ, ami nem is volt annyira csendes, csupán egy semmihez sem hasonlítható, szeretettel teli burok, ahová szüleim jóvoltából kerültem. Viszontagságos volt ez az út, hiszen édesapám másfél éves hadifogságból jött haza csontsoványan, betegen, alig ismert rá felesége és kislánya, amikor szakadt ruhában, borostásan, támolygott befelé a kapun. Nagy volt azonban az örömük, amikor meglátták, ki közeleg feléjük. Azon az estén határozták el szüleim, hogy ha a hosszú távollét után felépül, nővérem mellé kistestvért szánnak. Így kezdődött. Belülről figyelve édesanyám mozdulataira, testbarlangjában olyan biztonságos közegben fejlődhettem, ahová alig ért el a külső világ. Csupán néhány szófoszlány, halk muzsika jutott be hozzám, meg-megtörve a csodás alagutakban futó folyam áradását, a vérerek zúgását. A legszebb hangot hallottam, édesanyám galambbúgáshoz hasonlító kedves, zsongító énekét, amint éppen engem altat. Amikor magához vett egy falatot, vagy ivott valamit, abból táplálkoztam én is. Erősödve, növekedve egyre otthonosabbnak láttam ezt a tájat. Jól megkapaszkodtam a ruganyos „falban”, úszkáltam ebben a „tóban”, nagyon élveztem, amikor ringatott anyukám. Hetek teltek el, felfedeztem, hogyan mozgathatom kezemet, lábamat. Egyre többet hallok a külső hangokból is, ritmikus, szép zene árad, nyugalom, béke tölti el kicsi szívemet. Lassan kinyitom a szememet, és mit látok? Csillagok fénylenek, spirál alakban indák kanyarognak, gyönyörű virágok illata árad felém. Meglátom magamat is, különös lényként lebegek: nagy a fejem, pedig még csak pár hónapos vagyok. Egyre nagyobb leszek, egyre többször érintem ujjaimmal a „falat”, ami elválaszt, mégis összeköt anyukámmal. Elérkezett az időm. Ott fenn, a horizonton bársonyos, mély tüzű szem villan rám, int felém. Csodálkozva nézek rá, ő megszólal, engem hív, vár. Elindulok felé, semmilyen akadály nincs előttem, sima az utam. Repülök, pedig azt hittem, gyenge vagyok. Ő segít engem. Milliárdnyi apró csoda: csipkés fátylak, legyezők, kagylók között vezet az út Hozzá. Ebben az a furcsa, hogy annyira hatalmasnak látszik körülöttem a világ, mintha sohasem lehetne bejárni. Mégsem félek, szállok fel a magasba, a levegő langymeleg, néha valami megrezzen, hűsítő szellő mozgatja a legyezőket, a kagylók egymáshoz koccannak. Egyszer csak kinyílik egy kapu, azon átjutva még gyönyörűbb világ tárul elém. Ott van Ő, átölel, én kitárom karomat és hozzábújok. Könnyezünk mindketten, amikor meglátjuk egymást, akik addig egy testben, egy lélekben, a legszorosabb kötelékben éltünk.
További kortárs szépirodalmi alkotások Radó Denise előadásában itt.
Author: Zsoldos Árpád és Adrienn
Zsoldos Árpád és Adrienn vagyunk, férj és feleség. Miskolcról elszármazott csepeli házaspárként vezetjük és szerkesztjük az Irodalmi Rádiót. Életünk és hivatásunk, hogy alkotóinknak minél több és minél színvonalasabb megszólalási, megjelenési lehetőséget teremtsünk. A cél elérése érdekében készítjük rádióműsorainkat, hangzó és nyomtatott kiadványainkat, elektronikus köteteinket. Könyvkiadóként antológiákat és szerzői köteteket segítünk a világra, melyek könyvkereskedelmi partnereink segítségével jutnak el az olvasókhoz. Minden évben részt veszünk az Ünnepi Könyvhéten is. Rendszeresen írunk ki irodalmi pályázatokat és nagy hangsúlyt fektetünk a közösség személyes találkozására is, ezért szervezünk felolvasóesteket, könyvbemutatókat és egyéb rendezvényeket. Vállaljuk irodalmi és kulturális események, szavalóversenyek, könyvbemutatók megszervezését, lebonyolítását és moderálását is. Nyitott közösségként mindig várjuk új alkotók jelentkezését. Elérhetőségeink: ímélcímek: zsoldos.adrienn@irodalmiradio.hu; zsoldos.arpad@irodalmiradio.hu; telefon: 70/616-7583; 70/616-8684 English version: The editors, led by the husband-and-wife team of Árpád and Adrienn Zsoldos, have been championing contemporary Hungarian authors for 23 years. In addition to their radio programmes, they also publish audio books, e-books, anthologies and self-published works. They arrange book readings, book launches and literature workshops, and they regularly hold competitions too. It is an open community that anyone who writes literature in Hungarian can join.
Egy válasz