Rózsa Iván: Sátán fattyai bukása
Isten erősebb Sátánnál. Ez a trend és ez lesz a rend. Sátán fattyai ezt még nem érzik, kitartanak gazdájuk, a Sátán mellett, mert ez eddig oly kifizetődő üzlet volt számukra. Pedig ez hülyeség! Elindult lassan egy folyamat, s a Földre száll immár a Mennyország. Csak az abszolút mélyponton kell túl lennünk. Túl lendülnünk… Mire Sátán fattyai rájönnek erre, átpártolnának Istenhez, de ez már késő, késő bánat lesz. Egyrészt, mert ez az átállás, megbánás nem őszinte, csak érdekek vezérlik. Másrészt, Istennek nincs szüksége ilyen hívekre. Ez olyan, mint amikor egyesek beépülnek egy pártba, egy társaságba, egyesületbe vagy családba, hogy belülről bomlasszák a testületet, az egységet. Istennek nem kell felhígított nyáj vagy csorda. Csak a Hozzá mindig igaz szívvel húzókra tart igényt. És Sátán fattyai két szék között a pad alá esnek: Sátán is megorrol immár rájuk, és válogatott kínzásokkal várja, fogadja majd őket tervezett árulásukért a másvilágon. Mert Sátán lehet, hogy gonosz; de legalább férfiasan, egyenesen az. Sátán fattyaitól, az ide-oda libikókázóktól még ő is undorodik, s megbünteti őket. Jogosan… És ebben a momentumban, pillanatban, ezen aspektusból Istennek és Sátánnak egyszerre van igazsága!
Budakalász, 2016. július 16-17.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
