Egy álom mi valóra vált

Egy álom mi valóra vált

Én egy autodidakta író vagyok,
Kinek a szíve nagyon boldog.
Hisz az élet iskoláját járván,
Megkaptam vele a boldogságot

Hisz nincs nékem semmi iskolám,
Mind autodidakta jártam az írók rögös útját.
Nem ismervén a sok szép szavat,
Mit rímnek, szótagszámnak, ki tudja minek sorolnak.

Írogattam, s a fiókba raktam.
Álmodoztam, s tanultam,
Hogy tán egyszer én is nagy leszek,
Az alkotásaimmal valamit elérek.

Eltelő idővel jött valami súgóbuzdítás.
Úgy napvilágot látott sok alkotás.
S lett öröm, könny, s emlékpercek.
Hisz nevezetes ünnepnap volt jelen.

Kihívás volt javából.
Vizsga volt a tudásból.
Volt kudarc, tanítás
De egy angyal igazgatta a poéta útját.

És az álmot nem adtam fel,
Egy társ, egy barát
Szárnya alá vette az amatőr poétát.
Tolvaj idővel szállva elértem meseországba.

Meg született a könyv az első gyermek.
Vihar címet kapta.
Hisz viharokat rengetve.
Küzdöttem el idáig magam.

Ki adták s szárnyaltam.
De tovább tanultam.
S majd egy csoda történt velem
Sikerült elérnem egy oklevelet.

Döbbenet, hatalmas öröm a szívnek,
Hisz álmodtam de nem hitem.
Most boldogan őrzöm emléket.
Tovább tanulok, menetelek.

Tudásom fejlesztgetem.
Hisz, tudom hibás az alkotás,
Mert nem jártam magas iskolát.
S ezért nem olvassák nagyok,
Mert én egy autodidakta poéta vagyok.

Stern Ilona
Author: Stern Ilona

Stern Ilonának hívnak, Zircen születem az Úr 1969. évének forró nyarán. Gyermekkoromat a Bakony szívének városában töltöttem. Egyszerű munkáscsalád gyermekeként nőttem fel. Elvégeztem az általános iskolát, ezután nemsokára kiköltöztünk Olaszfalura, s a nagybetűs élet kínálta lehetőség szerint munkába álltam. Három gyermek édesanyja vagyok. A helyi plébániának a plébánosa és a Kolpyng családdal együtt rendezvényeken, kirándulásokon vettünk részt, s ez után próbáltam az átélt perceket visszaadni, ami kis sikerrel sikerült is. Majd elvégeztem egy számítógép-kezelő és a szociális gondozó, valamit ápolói iskolát. Miután az iskolákat sikeresen befejeztem, pályát változtattam. Szépkorúak bentlakásos otthonának dolgozója lettem egy gyönyörű Balaton parti intézményben, ami sajnos nagyon távol volt lakhelyemtől. Jelenleg egy romantikus gyönyörű környezetben lévő intézményben vagyok ápoló, ahol foglalkozás keretében is foglalkozom az irodalommal. Már régóta foglalkoztatott a versírás, és minden, mi az irodalomhoz kötődik. Közben autodidakta módon próbálgattam szárnyamat, s írtam, de nem még került kiadásra. Hivatalosan a Balaton parti intézményben kezdtem el foglalkozni a versírással, miután felkértek, hogy az ott élő lakók születésnapjára írjak verset,  amit nagy örömmel vettek. Majd egy úriember kért egy verset a helyi dalkörnek, amit a helyi lap le is közölt. Ezután, ahol az illető énekel, a Balatonalmádi Városi Vegyes kar megalakulásának évfordulójára - ami nagy meg tiszteltetés...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Égbolt

Égbolt: mikor kék, s mikor szürke, Néha olyan, akár egy ürge, Ki ugrál, és folyton lármázik, S az egész Föld fölött pásztázik. Égbolt: mikor csend,

Teljes bejegyzés »

Kelt bukta

Már akkor elhatároztam, hogy sütök neki, amikor híre jött, hogy a bátyját megoperálták a szomszéd város kórházában. Szegény Papa! Izgult is a testvéréért, de az

Teljes bejegyzés »

Szereposztás

Enikő éppen színházi próbára sietett, amikor összefutott egykori osztálytársával, Áronnal. Legalább hat éve nem találkoztak, így kölcsönösen megörültek egymásnak. Szeretett volna beszélgetni a fiúval, de

Teljes bejegyzés »

Ha teknős lehetnék

Ha teknős módjára páncélt viselnék, az megvédene talán tőled is. Lassú léptekkel tovább araszolnék s megkeményíteném a szívem is.   Tudod, a teknősök sokáig élnek,

Teljes bejegyzés »