B. Mester Éva
Dörömbölni fogok
Tartozol nekem,
mert megszelídítettél.
Te is szerelemből,
férfinak születtél.
Foltmentes az inged,
hiszen föl sem vetted,
meztelen lélekkel
lelkemet kerested.
Emlékem pitypangját
hiába fújod szét,
visszatérek hozzád
úgyis, mindenünnét.
Kirajzolódom
a leheletedben,
a bokrétába font
hajszálgyökerekben.
Át fogom színezni
az egész világot,
a Holdra nézve is,
a Nap sugarát látod!
Dörömbölni fogok
a harangzúgásban,
az áldozati bárány
néma sikolyában.
Felforgatom benned
a rád zuhant rendet.
Lázadra csókolom
az első hópelyhet.
Még egyszer, egyszer még
a szemedbe nézek,
hátha csendesednek
bennem a miértek.
Legszebb szavaidtól
üres lett a kezem.
Álmaid ölében
megnyugszom. Létezem.
- október 10.
Author: B. Mester Éva
B. Mester Éva az Irodalmi Rádió szerzője. Hét testvérem volt, hat állandó lakcímem és tíz munkahelyem. Van két felnőtt gyermekem, négy unokám és egy olyan csendből, magányból és alázatból felépített belső világom, ahol rám találnak az élet apró csodái és körvonalazódnak mély összefüggései. Mindez kitűnő alapanyag lehetne egy folyton más helyszíneket és új szereplőket felvonultató szappanoperához. Talán mégis szerencsésebb a valóság gyökerű, rövid, látszólag független írások összerendezése egy kötetben. Én fűzöm össze őket, ezt szeretném. Megjelent itt – ott egy – egy novellám, versem is, de a papíralapú emlékeim zöme körülöttem kallódik. Csak mostanában, nyugdíjasként kezdem elhinni, hogy mások számára is érdekesek lehetnek történeteim, gondolataim. Korábban kedvtelésből ragadtam tollat, most már tudatosabban figyelek kifelé is, befelé is. Amíg aktív dolgozó voltam, közgazdász-tanárként a racionalitásból, a számokból éltem. Hatvanhét év elteltével a lélekre és a betűkre bízom magam. Művészportré a szerzővel:
Egy válasz
Egyszerűen szép. Érzelmeket szabadít fel és juttat eszembe (Több mint sírvers). Köszönet érte.